Az első világháború a Doberdón nem múlt el nyom nélkül. Történetét pedig nemcsak az írott és tárgyi emlékek őrzik, hanem maga a táj is. A földrajzilag kiolvasható történelmet nem tollal és tintával írták, hanem a kövek és a Föld nyelvén. Böszörményi Sándor olvasónk posztja következik, aki az antropogén geomorfológia, azaz az emberi tájformálás tudományának segítségével […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 13. rész Visszaemlékezésének mai részében hősünk seregszemlét tart hősi halált halt és a harcokat túlélő, a Mrzli Vrh oldalában egykor vele együtt szolgált társai körében, majd leírja egy általa végrehajtott vállalkozás történetét. Az említett tiszteken kívül, akikre még emlékezem a következők voltak: Lippner Alfréd, Reiter Ferenc főhadnagyok, Tanka […]
Részlet Pollmann Ferenc új kötetéből Hamarosan napvilágot lát Pollmann Ferenc új könyve Doberdói Bánlaky József életéről és munkásságáról. A korszak ma élő, egyik legismertebb szakértője új kötetében a neves történetíró előd és emellett háborús hadvezér pályafutását mutatja be. A műben a karrieren túl a magánembert is megismerheti az olvasó. Mindezt a blogról már jól ismert […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 12. rész 1915. június 2-án hősünk zászlóalját meglepetésszerű olasz támadás éri a Sleme nyeregnél a Rudeci rob oldalában. A szegedi 46/III-asok visszaverik ugyan az alpinik támadását, de maguk is súlyos árat fizetnek érte… Zászlóaljunkat ezeken a napokon hol ide, hol oda vezényelték, oda, ahol rá éppen szükség volt. […]
Thália mundérban – 2. rész A háborús idők nem kedveznek a nagyváradi kőszínháznak: se pénz, se néző, a színészeket meg vagy behívják, vagy Nagy Endre csábítja át a Bombonier kabaréba. De a sok balszerencse után végre beüt a főnyeremény: a társulatot bécsi vendégszereplésre szerződtetnék. Sárközi Zoltán nagyváradi olvasónk januárban indult sorozatának következő epizódja 1914 szilveszterétől […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 11. rész Hősünk alakulata a kezdeti bizonytalankodás után 1915 májusának végén már összetalálkozik, és súlyos összecsapásokat vív az olasz csapatokkal. A szegedi 46/III-as zászlóalj ekkor kerül későbbi hősies harcainak a helyszínére, a Tolmein fölé magasodó Mrzli Vrh magaslatára. A mi zászlóaljunk átkerült a Mrzli Vrh innen eső oldalára, […]
Két éve került hozzám egy fénykép, amit egy budapesti lomtalanításból mentett meg valaki. Némi vizsgálódás után sikerült megállapítani, hogy a fotón látható férfi a brit diplomáciai testület egyenruháját viseli. A kép sarkában a Budapest 1930/32 felirat látszott, valamint egy név, amiből sajnos csak a keresztnevet és a vezetéknév egy részét sikerült kiolvasni. Sejteni lehetett, hogy […]
Magyarország Nagy Háborúja 1914-1918 Egy évszázad távolából is joggal vethető fel a kérdés: miért háborúzott a magyarság 1914 és 1918 között, kereken 51 hónapon át szinte a fél világgal – orosszal, románnal, szerbbel, montenegróival, olasszal, franciával, angollal, amerikaival (és papíron még vagy egy tucat egyéb nációval)? Mit nyerhetett és mit veszíthetett ebben a háborúban? Vajon […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 10. rész A szerbiai harcok és szlavóniai táborozás után, 1915 májusának végén a hadba lépő olaszok ellen vezénylik hősünk alakulatát. Az Isonzó melletti Tolmeinnél mesebeli vidékre kerülnek a szegedi bakák, ahol azonban egy eddig ismeretlen ellenfél vár rájuk… Közben [1915.] május 23-án Olaszország is megüzente hűtlenül a háborút […]
Beszámoló a kerekasztal-beszélgetésről Idén emlékezünk meg az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Ennek keretében a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya (DOSz TEPO) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata (ELTE BTK DÖK) szervezésében 2014. január 29-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezésre került a DOSZ-Café című programsorozat második kerekasztal-beszélgetése, Tematikus […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet