Kovács György háborús naplója – 15. rész Népi mesemondónk mai hátborzongató története ismét a Doberdó-fennsíkon játszódik. 1918-ban, két évvel az ottani harcok után, újra eljut a helyszínre, s az egyik katonatársával felkeresi korábbi küzdelmeik helyét, ami feleleveníti benne a rémséges emlékeket… Doberdói harc után két évre. 1915-ben amikor az olasz háború is kitört, […]
Szemelvények Haynik Géza lapszerkesztő orosz hadifogolytáborban írt naplójából A rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeum kiállítótermében 2014. május 16. és szeptember 30. között látogatható „A Nagy Háború. Rimaszombat az I. világháborúban” c. tárlat, amely az első nagy világégés gömöri vonatkozású eseményeit és emlékeit eleveníti fel. A kiállított háborús propagandatermékek, hadi relikviák, harcászati eszközök, korabeli fényképek és dokumentumok között […]
Száz éve ezekben a napokban zajlott az osztrák–magyar győzelemmel végződő kraśniki csata, amelynek során az esztergomi 26-os közös gyalogezred átesett a tűzkeresztségen. Az ezred történetének e sikeres, ám súlyos veszteségeket követelő fejezetéről szól az alábbi bejegyzés. Az általános mozgósítás a győri békehelyőrségben érte a cs. és kir. 26. gyalogezredet. 1914. július 31-én. Esztergomban, a […]
Kovács György háborús naplója – 14. rész Mai izgalmas történetünk Kirlibabánál játszódik a bukovinai orosz fronton, amiből megismerhetjük hősünk egyik bátor és önfeláldozó cselekedetét, amivel a kis ezüst vitézségi érmet is kiérdemelte. A Kapul hegyén, Kirlibabánál. Kirlibabától téli napnyugatra esik egy nagy magas kősziklás hegy, amit Kapul hegynek neveznek. Ide került az ezredem, mert […]
slovensky 1914. augusztus 17-én Gorodoknál a Monarchia huszárait lovasrohamra vezényelték az őket felkészülten váró orosz állások ellen. A hősies, de értelmetlen akcióban, az orosz tüzérségtől és géppuskáktól kaszálva, majd pedig a visszavonulás során a támadásban résztvevő 5. honvéd lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett. J. Sz. Tihockij orosz századparancsnok részese volt az eseményeknek, amiről a két […]
Kovács György háborús naplója – 13. rész Ahol sok a temetetlen halott, ott előbb utóbb megjelennek a hullarablók is… Cifrább a helyzet, ha mindez a háború idején a két állás között történik. Hősünk mai történetéből egy ilyen katona esetét ismerhetjük meg az olasz frontról. A halottrabló cigány katona a Doberdón. 1915-ben kerültem a Doberdóra, az […]
Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének egyenruháiról írni nem éppen könnyű feladat. Több száz év és számtalan háború tapasztalatai, újításai, népek hagyományai, korok ízlése és divatja formálta, alakította ki azt az öltözeti rendszert, amiben dédapáink a frontra indultak 1914-ben. A világháború kitörését megelőzően az 1899-1902 között vívott búr, illetve az 1904-1905-ös orosz-japán háború tapasztalatai világítottak rá […]
Kovács György háborús naplója – 12. rész Hősünk mai rendkívüli története 1916 nyarán Galíciában játszódik a Bruszilov-offenzíva idején. Apa és fiai misztikus, már-már horrorisztikus, ugyanakkor mélyen megrázó és megdöbbentő háborús története következik csak erős idegzetűeknek! A levágott fejek. 1916 nyarán pár hétre Bukovinából átvitték az ezredemet Galíciába, miután ott igen nagy harcok folytak […]
Szeged a háború kezdeti napjaiban 1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével. Az Osztrák-Magyar Monarchia utoljára 1878-ban vett részt „éles” katonai akcióban Bosznia–Hercegovina megszállásával. Magyar területről ekkor vezényeltek katonákat utoljára „háborús” vidékre. Az azóta eltelt […]
Kovács György háborús naplója – 11. rész A bukovinai hegyek között játszódó mai izgalmas történetünkben hősünk is közreműködik egy kém elfogásában. A lebukott kémeknek háborús időkben nem járt kegyelem… A kém. A bukovinai Kárpátok magas hegyei között szétszórva emitt-amott van néhány kis házikó, többnyire olyan román-féle családok lakják. Kirlibabához észak irányba vagy 10 […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!