Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 10. rész A szerbiai harcok és szlavóniai táborozás után, 1915 májusának végén a hadba lépő olaszok ellen vezénylik hősünk alakulatát. Az Isonzó melletti Tolmeinnél mesebeli vidékre kerülnek a szegedi bakák, ahol azonban egy eddig ismeretlen ellenfél vár rájuk… Közben [1915.] május 23-án Olaszország is megüzente hűtlenül a háborút […]
Beszámoló a kerekasztal-beszélgetésről Idén emlékezünk meg az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Ennek keretében a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya (DOSz TEPO) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata (ELTE BTK DÖK) szervezésében 2014. január 29-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezésre került a DOSZ-Café című programsorozat második kerekasztal-beszélgetése, Tematikus […]
Kaffka Margit, a „hadifeleség” A korszak ismert írónője közvetlenül az első világháború kitörését követően, annak a hatására kötött házasságot Bauer Ervinnel, Balázs Béla öccsével Szegeden. A „hadifeleség” bevonult férjével napi többszöri levél- és üzenetváltásban tartotta a kapcsolatot. A szerelmüket, házasságukat és háború alatti kapcsolatukat bemutató dokumentumok a szegedi Somogyi-könyvtárban a blog közreműködésével rendezett, 2014. február […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 9. rész A szegedi gyógyulás után hősünk 1914 decemberében újra a frontra indul a menetszázadával. Ezúttal a 46-osok elkülönített III. zászlóaljához délre vezénylik. Itt a szerbiai előrenyomulást visszavonulás követi, majd táborozás Szlavóniában. Katonáskodásának történetét édesapja szegedi halálának híre szakítja meg… A menetszázad december elején indult útnak délre a […]
Bepillantás az osztrák–magyar haderő tisztikarának házasságkötési lehetőségeibe 1868–1918 Ma már csak a szakemberek előtt ismert, hogy az osztrák–magyar tisztikar –beleértve a magyar királyi honvédség, valamint az osztrák Landwehr tisztikarát is – csak szigorú kötöttségek betartásával, engedéllyel házasodhatott. Az engedélyezés elmulasztása ugyanis állásvesztéssel fenyegetett. A legénységi állományú altisztek is csak engedéllyel nősülhettek, a hadkötelesek házasodása pedig […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 8. rész 1914 szeptembere nagy visszavonulást hoz az osztrák-magyar csapatok között hősünk alakulata, a szegedi 46-osok számára is. A Kárpátokon innen a kolera is fékeveszetten tizedeli az ezrededet. Így érnek el Tizsénybe, ahol Szojka Kornél is megbetegszik. Utolsó erejét összeszedve felkapaszkodik egy betegvonatra és meggondolatlanul haza utazik Szegedre… […]
Egy szerelmes tiszt levelei a frontról Frontnapló, tábori levelezőlapok, hivatalos dokumentumok és néhány fénykép – ennyi került hozzánk az egykor Mócson élt Benczédy Mária hagyatékából. A naplót és a lapok nagy részét tartalékos tisztként szolgáló vőlegénye írta szinte mindennap, mindenhol: a katonavonaton, tartalékban, fedezékben, ütközet előtt, közben és után, ahol épp tintaceruza került a kezébe. […]
Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 7. rész A pancsovai nyaralás után Galícia felé irányítják a szegedi 46-osokat. Alig szállnak ki Chodorownál a vonatból 1914. augusztus 30-án Rohatynnál rögtön át is esnek a tűzkeresztségen. A veszteségeknél csak a fejetlenség volt nagyobb. Folyamatos visszavonulások és előretörések, kisebb-nagyobb csatározások jellemzik önkéntesünk hadiútját, aki maga sem érti, hogy […]
Ha Kosztolányi írt volna versciklust a szegény képszerkesztő panaszairól, bizonyára megörökíti benne az első világháborúval ilyen-olyan kapcsolatban álló könyvek illusztrálásával megbízott szakemberek örök fájdalmának forrását: hogy a szarajevói merényletről nem maradt fenn egyetlen egykorú fényképfelvétel sem. Ismerünk képeket, amelyek közvetlenül a pisztolylövések előtt készültek, és ismerünk olyanokat, amelyek nem sokkal a gyilkosság után keletkeztek. […]
A 20. honvéd gyaloghadosztály harcai a Monte San Gabriele védelmében (1917. szeptember–október) 1917 szeptemberében és októberében az Isonzó mentén az olasz támadások fő célpontja egy 646 méter magas hegy, a Monte San Gabriele volt. A Görztől keletre húzódó magaslat megtartása kulcsfontosságú volt a védekező Monarchia csapatai részéről, ugyanis elvesztése az egész olasz front összeomlásával fenyegetett, […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.