Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 35. rész 1916. május 18-án bekövetkezik az, amitől hősünk tartott: az érettségi szabadsága előtt újra fel kell menniük az állásokba. Ezúttal San Martinónál nem a tölcsérhez kerülnek, hanem a 18-as védelemi szakaszba, a 197-es magaslat oldalában. Részletes leírást kaphatunk a mai részben a stellungba menetelükről és az alakulat […]
Moticska Tihamér a pécsi 19-es honvédek hadiútjának szenvedélyes kutatója. A Kárpátok, Bukovina és Dél-Tirol után most Bosznia-Hercegovinába kalauzol bennünket. Segítségével egy különleges és felemelő nyomozás részesei lehetünk a festői szépségű, vadregényes tájon… 1914 nyarán, amikor az osztrák–magyar monarchia uralkodója – a szarajevói merényletre válaszul – végső elhatározásra szánta el magát, és hadat üzent Szerbiának, […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 34. rész 1916. május 16–17-e is a Segeti táborban telik, ahol a Dél-Tirolban zajló offenzíva hírei mellett a latrina körül történt „érdekes esetről” is leírást kaphatunk. Hősünk rendkívül fontos hírt kap, ami folyamatosan izgalomban tartja: mehet érettségizni, ami a tisztté válás lehetőségét jelenti a számára. Persze csak ha […]
Öltözeti és fölszerelési szabályzat Haj és szakáll.A haj elől 7, hátul 3 cm-nél hosszabb ne legyen és egyszerűen fésülendő. Bajuszt leborotválni nem szabad. Teljes vagy az állon kiborotvált szakáll viselése meg van engedve. (Forrás: www.bibl.u-szeged.hu/shvoy)
1915 augusztusában különös jelenségre lett figyelmes Fritz Adolf, a pécsi 19/IV. népfelkelő zászlóalj parancsnoka: katonái egy részének az egyik éjjel eltűnt a bajusza! A viccesnek tűnő eset a 2. isonzói csatát felfokozott idegállapotban átélő parancsnokok részére egyáltalán nem volt az, sőt mi több felettébb gyanúsnak bizonyult és komoly vizsgálatot vont maga után… Voltak a […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 33. rész A kellemes görzi látogatást követően 1916. május 14-15-e hősünk számára a segeti táborban telik. Ekkor egészítik ki az aknaharcban megcsappant létszámú ezredet is. A tábori élet olykor már idillikusnak leírt nyugalmát egy közeli légitámadás és a fronton megélénkülő küzdelem zavarja meg… [1915.] május 14. Reggel […]
Shoulder arms (1918) Ez a lövészárokélet viszontagságait komikusan bemutató klasszikus némafilm Chaplin egyik legsikeresebb alkotása volt. Csetlő-botló főhőse az alapkiképzés kihívásaitól elcsigázottan, a Pihenj! vezényszó elhangzása után mély álomba merül. Egyszer csak odaát, a fronton találja magát, és ezzel megkezdődnek a kalandok. Az élet nem egyszerű errefelé, ráadásul még posta sem jön, így aztán […]
A fénykép és ami mögötte van 7. Miről ismerszik meg egy tüzér? S mit keres egy vártüzér őrvezető, vagyis főtüzér oldalán egy orosz bajonett? S hogyan vélekedtek a hadieszközről Tömörkény István hősei? Egy újabb érdekes fotó Csapó János gyűjteményéből. Ha rápillantunk erre a felvételre, legelőször a katona mellkasán látható, első látásra kuszának tetsző zsinór […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 32. rész 1916. május 13-én hősünk megérkezik társaival az eddig csak messziről, vágyakozva csodált Görzbe. Csodálattal tölti el az olasz tüzérség bombázása ellenére is nyüzsgő életet élő ódon város szépsége. A kellemes görzi vásárlás, nézelődés, kávézás ideje gyorsan eltelik és fájó szívvel térnek vissza a táborhelyre… 7 […]
Kajon Árpád újabb, maga által színezett képet osztott meg velünk. A szélesen mosolygó tüzér ruházatának néhány jellegzetességét is megismerhetjük a kép mellé írt soraiból. A kép valamikor a háború második felében készülhetett, a rajta megörökített zászlós már a külső zsebes, nem rejtett gombolású, úgy nevezett Károly-zubbonyt viseli. Jól láthatóak a tüzér gombok is. Érdekes […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet