„A szerencse szárnyon jár, kire akar, arra száll”

Kovács György háborús naplója – 4. rész Harctéren az ember élete sokszor csak hajszálon függ, állítja háborús mesemondónk, aki számtalan harcban vett részt, s aki – hite szerint a Jóisten akaratából – mégis nagyobb sebesülés nélkül túlélte a hosszú világháborút. A szerencséről szól a mai rész, amiben három olyan történetet ismerhetünk meg, amikor, Kovács György […]

Nagysolymosiak a két világháborúban

Nagysolymos alig több mint 300 lelkes magyar falu Hargita megyében; az 1910-es népszámláláskor 951 lakosa volt. Az ott élő Kászoni Szilárd régi családi fényképek digitalizálásával igyekszik megőrizni a falu egykori lakóinak emlékét. A település életén mindkét világháború nyomot hagyott – mindez kiolvasható azokból a fényképekből, amelyeket olvasónk küldött, hogy blogunkon keresztül közkinccsé tegye. Köszönjük!   […]

„Egy csomó orosz szurkodja agyon a mi alvó katonáinkat…”

Kovács György háborús naplója – 3. rész Háborús mesemondónk következő története egy különösen fontos harctéri katonai beosztásról, a figyelőről szól. A figyelő őrszem éberségén múlt nem csak a saját, de a katonatársai élete is. Ezt láthatjuk mai történetünkben is.   A figyelő. A háborúban a harctereken igen fontos kötelességei vannak annak a katonának, akit kiállítanak […]

Szabadságharcos vagy terrorista? Szerbia vagy a nagyhatalmak?

Az alábbi rövid összefoglalásban a szarajevói merénylet és a Nagy Háború okainak különböző narratíváit próbáljuk áttekinteni a volt jugoszláv térségben a tankönyvek alapján.   A nagy háború egyik következményeként 1918 végén megalakulhatott az első délszláv állam, amely – a korabeli szóhasználat szerint – „a délszláv népek (szerbek, horvátok és szlovének) évszázados törekvése” volt. Azonban már […]

„Ugye, hogy szép asszony ez az én kedves feleségem?”

Kovács György háborús naplója – 2. rész Egy fényképről szól háborús mesemondónk mai története. A fotó az egyik kedves katonatársa szép feleségét ábrázolta, aki után férje folyton vágyakozott. A háború azonban a házasságokat, a családi kapcsolatokat is jelentős próbatétel elé állította. A fronton a háborús helyzet mellett az otthoni megpróbáltatásokat is túl kellett tudni élni. […]

Nagypapám a padulai hadifogolytáborban

Izgalmas lehet rátalálni valamely felmenőnkre egy számunkra addig ismeretlen fényképen. Érdi olvasónk, Prága Ildikó az európai közgyűjteményi, illetve privát első világháborús emlékeket közzé tevő Europeana 1914-1918 oldalán, az olasz Museo Centrale del Risorgimento tulajdonát képező fotók egyikén fedezte fel nagypapája alakját. Az Europeana 1914-1918. program keretében Olaszország is hozzáférhetővé tette háborús relikviáit, így számtalan dokumentumot […]

„Szerettem figyelemmel kísérni a harctéren történt dolgokat…”

Kovács György háborús naplója – 1. rész Új sorozatot kezdünk ma. Az elkövetkezőkben a háborút végigküzdő, s annak mindennapi borzalmait a népi mesemondók nyelvén írt különleges történetekben, s emellett rajzokban, versekben megörökítő Kovács György „öreg honvéd a világ háború harczossa” naplóját adjuk közre.   Többek számára ismerős lehet a most közreadni tervezett írás, amelyet mi […]

„Úgy látszik, mégis az asszonyok döntik el a háborút…”

Tilda és Zsiga levélváltása 1916 tavaszán Hogyan járta be a bécsi éhséglázadás híre az országot, amikor a sajtó nem írt róla és amikor még nem létezett az internet? Újabb levélváltást közlünk a Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésből. A lábadozó Jankó Zsigmond ezúttal Pöstyénből írt feleségének, Matildnak.    1916. május 16., PöstyénZsiga levele Matildnak Szeretett […]

„És azt mondják, hogy a háború talán meg se szűnik többet…”

Tilda és Zsiga levélváltása 1915 telén A Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésről és megtalálásuk filmbe illő történetéről már írtunk a blogon. Söveges Lipovšek Gordana jóvoltából most Jankó Zsigmond és felesége, Matild egyik 1915 februárjában született levélváltását olvashatjuk. A két levél érzékletes betekintést enged az otthon maradottak mindennapi életébe, félelmeibe, vágyakozásaiba és az épp hadikórházban […]

A „rosseb” bakák laktanyája

A kaposvári Baross kaszárnya és csapatkórház építésének története Kaposváron a 19. század második felétől állandósult a katonaság jelenléte. Az itt tartózkodó alakulatok számára több laktanyát is felépítettek, többek között a Baross kaszárnyát, amely akkoriban még a Pálya utcában helyezkedett el. Az épületegyüttes majdnem 80 éven át volt otthona előbb a közös hadsereg, később pedig a […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!