Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 24. rész 1916. május 8-án San Martinónál az olaszok folyamatos tűz alatt tartják a robbantott aknatölcsért és környékét, aminek a következtében hősünk is elveszti két dekungbeli társát. A tölcsért megpróbálják az olaszok elfoglalni, amelyet a szegedi 46-osok mindenre elszántan védelmeznek… ½ 10. Suttyogó srapnel explodál felettünk. Ábrahám, […]
Az 1915 nyarán zajlott 2. isonzói csata levéltári kutatása során találtam a következő esetre, amely a nyugati front legvéresebb összecsapásaival egyenértékű doberdói harcok helyszíneit és eseményeit ismerve is megdöbbentő volt a számomra, miként egykor az itt harcoló magyar honvédek is így élték azt meg… Az 1915. július 18-a és augusztus 10-e között zajlott 2. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 23. rész 1916. május 8-a hajnali 4 óra után virradni kezd San Martinónál. A világossággal együtt megindul az olasz tüzérségi és gyalogsági tűz a robbantott aknatölcsérre, amibe a saját tüzérség is bekapcsolódik… Megrendítő jelenetek zajlanak a tölcsérben és környékén. Abbahagyjuk a munkát, halálos csendben, dermedten nézünk a […]
Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban Budapest népe örömünnepet ült. Az öröm okát ma már nem könnyű megértenünk: a Monarchia előbb elrendelte a részleges, majd az általános mozgósítást, miután július 28-án a szarajevói merénylet miatt hadat üzent Szerbiának. Natasa és Studiolum (Wang folyó versei blog) képes posztja. „Budapest utcája még nem látott ennyi […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 22. rész San Martinónál az 1916. május 8-án hajnali 3 órakor megtörtént aknarobbantást követően, látva a tölcsért, az összeomlott saját és olasz állásokat, gyors cselekvés szükséges. Heim Géza főhadnagynak, a 46-osok 6. százada parancsnokának kell a súlyos döntést meghoznia a továbbiakat illetően… Visszamegyek, neki fogunk a dekungunk […]
A háború idején sok új népdal és nóta is született, illetve született újjá. A napokban az internetet böngészve is ilyenre bukkantam egy tábori levelezőlapon, amit nem akárkinek, hanem a neves író Tömörkény Istvánnak, a városi könyvtár és múzeum igazgatójának címeztek Szegedre. A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Tömörkény Istvánról rendezett kiállítását bemutató […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 21. rész 1916. május 8-án az éjfél utáni órákban tetőfokára hág az izgalom a szegedi 46-osok 6. századánál. Az aknafolyosóban elkészül a fojtás és fél háromkor kiürítik az állásokat. Három órakor azonban, amikor a robbantásnak meg kellene történni, semmi különöset nem tapasztalnak. Visszatérve az állásokba viszont megdöbbentő látvány […]
Június elején első világháborús különszámmal jelentkezett a pár éve nálunk is megjelenő BBC History magazin. A 150 oldalas kiadvány nem törekszik minden részletre kiterjedő bemutatásra, inkább átfogó képet akar nyújtani a konfliktusról, megmutatva ismert és kevésbé ismert részleteket, gazdagon és igényesen illusztrált 2-6 oldalas cikkeken keresztül. Ehhez nagyrészt brit, kisebb részben pedig magyar történészek írásaiból […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 20. rész Eljön 1916. május 7-e, vasárnap. San Martinónál a szegedi 46-osok izgatottan készülnek a 6. század védőszakaszán tervezett aknarobbantásra. Hősünk dekungját le kell bontani a robbantás után az olasz állásokba való gyors kijutás végett. Az olaszok is befejezték a fúrást, sürgetővé válik a cselekvés… [1916.] május […]
A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket… […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet