A Schönburg-alagút feltárása

italiano A szegedi doberdói fa napjainkban zajló olaszországi kiállítását is szervező San Martino del Carsó-i Barlangász Egyesület tagjai az első világháború számtalan magyar vonatkozással is bíró emlékét tárták föl, állították már helyre. Ezek közé tartozik a Monte San Michele gerince alatt fúrt Schönburg-alagút is, amelynek utolsó védői 1916 augusztusának drámai napjaiban a nagyváradi honvédek voltak. […]

„Érdekes ez a telefon, egyszerre 8-10 féle beszélgetést is lehet rajta hallgatni”

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 10. rész Váltás történik az olaszoknál, máshová lőnek az új posztok. 1916. április 16-17-e is viszonylag nyugodtan telik hősünk védelmi szakaszán, akit ezúttal leginkább a tábori telefon és a puskagránát működése nyűgöz le. Meg is örökíti tapasztalatait a noteszában, aminek takarót varr a dekungjában. Hajnalban József főherceg is […]

Zombori altisztek

Arcok a Nagy Háborúból 11. „Ne felejtsd el ha Isten haza segít, ezeket az urakat egyszer alaposan meg fogod vendégelni mert erre nézve vérszerződést kötöttünk. Bár már eljött volna az az idő, ugyebár édes.” A zombori Mérő Ferenc írta ezeket a sorokat feleségének egy olyan fotólapon, amit talán ő maga hívott elő és nagyított. A […]

Internáltak „szigorú biztonsági elbánás alatt”

Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 4. A háború kitörésekor az ellenséges országok Monarchia területén tartózkodó „védképes férfiai” is gyanússá váltak, akiket el kellett távolítani a lakóhelyükről és felügyelet alá kellett vonni. Sorozatunkban ezúttal internálással kapcsolatos történetek következnek az ország egykori központi vármegyéjéből.   A belügyminiszter a hadviselés érdekében felügyelet (őrizet) alá helyezendőkkel vagy lakóhelyükről eltávolítandókkal szemben […]

„Felköltjük az egész legénységet, gázmaszkát teszünk fel”

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 9. rész Hősünk számára az 1916. április 14-ei és 15-ei nap is a különböző bűzök és gázok elleni küzdelemmel kezdődik San Matinónál. Mindezeken túl az egyre közelebb kerülő és „megsturmoltatni” tervezett olasz előretolt állás mellett a saját tüzérség is állandó életveszélyt jelent. A gondviselés, avagy a szerencse és […]

Borsszem Jankó a háborúban

Az 1868-ban indult, és a dualizmus korának egyik legnépszerűbb Deák-párti élclapja hetven éven keresztül, 1938-as megszűnéséig szinte folyamatosan jelent meg. Több kimagasló rajzoló dolgozott a lap számára, például Faragó József, Bér Dezső, Kóber Leó, Vadász Miklós, Major Henrik, Vértes Marcel, Mühlbeck Károly, stb. A világháború idején a lap a béke mellett foglal állást, és jellege […]

Utászkard és lovassági karabély – egy aradi őrszolgálatos

A fénykép és ami mögötte van 2. Ebben a posztban egy Aradon készült felvételt veszünk górcső alá. Gebri Zoltán olvasónk kérdése az volt, milyen alakulatban szolgálhatott dédapja, aki a családi emlékezet szerint az aradi repteret őrizte.     „Tisztelt Szerkesztőség! Nagy öröm ért, amikor találkoztam az Önök lapjával. Családfakutatásom során került hozzám feleségem dédapjának a fotója.Remélve, […]

„az egyik 28-as volltreffert csinál a mine raktárban”

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 8. rész 1916. április 13-a nyugalmasan indul San Martinónál. Az olaszok egyre közelebb igyekeznek férkőzni az állásaikhoz, amivel önkéntesünk alakulata nem nagyon tud mit kezdeni. Délután kezdetben humorosan veszik az olaszok tüzérségi támadását, később azonban egy telitalálatot követően fordulatot vesznek az események.   Április 13. Éjjel 1-3 óráig […]

„Angyalbőrben”

Kedves Szilárd! Bizony nagyon másként van, mint ahogy sejted; aug. 2. óta én is az angyalbőrben vagyok, sőt a galíciai harcteret is megjártam…       Tekintetes Steiner Szilárd úrnakcs[ászári]. és kir[ályi]. zászlósBeszterceInf[anterie]. Reg[iment]. No. 63. III. M[ars]. Ba[taill]on. 2. Komp[anie]. Feladó: Bokor László hadnagym[agyar]. kir[ályi]. 11. népfelkelő gy[alog]. ezred pótzászlóaljMunkács Látod, szegény Bokor is…pedig ő már […]

Talált hadsereg

A boldog békeidők világát idézi fel az itt bemutatott korabeli fotóalbum, amelynek fényképein az osztrák–magyar hadsereg katonáit láthatjuk viszont. Békés állóképek a Nagy Háború előtti monarchiás világból.     Az alábbi cikk eredetileg a Wang folyó versei blogon jelent meg. Az osztrák-magyar hadseregnek a Bibliothèque Nationale-ban őrzött fotóalbumát 1914-ben tették közzé Párizsban. Mindössze tizenkilenc nagy méretű […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet