Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 11. rész 1916. április 18-án hősünk századát vállalkozásra készítik fel az előretolt olasz állás megrohanására. Aznap szólal meg először a 22 cm-es aknavetőnk is San Matinónál, aminek a hatását megelégedetten szemlélik. Másnap este újra megszólal a 22-es, azonban a macska elvéti a célt. A szegediek aggódva lapulnak a […]
Az 1914. évi háborús óra Őfelsége I. Ferenc József és II. Vilmos kettős domborművű képével. „Egyesült erővel 1914”. Acél vagy nikkel K 5. –, Bőrkarkötővel K 6. –, Rádiumlappal K 10. –, Ébresztő zsebóra K 15. –, Olcsó nikkelóra K 3. –, Háborúsóralánc K 1. –, 3 évi jótállás. Szétküldés utánvét mellett. Az Első Háborús […]
italiano A szegedi doberdói fa napjainkban zajló olaszországi kiállítását is szervező San Martino del Carsó-i Barlangász Egyesület tagjai az első világháború számtalan magyar vonatkozással is bíró emlékét tárták föl, állították már helyre. Ezek közé tartozik a Monte San Michele gerince alatt fúrt Schönburg-alagút is, amelynek utolsó védői 1916 augusztusának drámai napjaiban a nagyváradi honvédek voltak. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 10. rész Váltás történik az olaszoknál, máshová lőnek az új posztok. 1916. április 16-17-e is viszonylag nyugodtan telik hősünk védelmi szakaszán, akit ezúttal leginkább a tábori telefon és a puskagránát működése nyűgöz le. Meg is örökíti tapasztalatait a noteszában, aminek takarót varr a dekungjában. Hajnalban József főherceg is […]
Arcok a Nagy Háborúból 11. „Ne felejtsd el ha Isten haza segít, ezeket az urakat egyszer alaposan meg fogod vendégelni mert erre nézve vérszerződést kötöttünk. Bár már eljött volna az az idő, ugyebár édes.” A zombori Mérő Ferenc írta ezeket a sorokat feleségének egy olyan fotólapon, amit talán ő maga hívott elő és nagyított. A […]
Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 4. A háború kitörésekor az ellenséges országok Monarchia területén tartózkodó „védképes férfiai” is gyanússá váltak, akiket el kellett távolítani a lakóhelyükről és felügyelet alá kellett vonni. Sorozatunkban ezúttal internálással kapcsolatos történetek következnek az ország egykori központi vármegyéjéből. A belügyminiszter a hadviselés érdekében felügyelet (őrizet) alá helyezendőkkel vagy lakóhelyükről eltávolítandókkal szemben […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 9. rész Hősünk számára az 1916. április 14-ei és 15-ei nap is a különböző bűzök és gázok elleni küzdelemmel kezdődik San Matinónál. Mindezeken túl az egyre közelebb kerülő és „megsturmoltatni” tervezett olasz előretolt állás mellett a saját tüzérség is állandó életveszélyt jelent. A gondviselés, avagy a szerencse és […]
Az 1868-ban indult, és a dualizmus korának egyik legnépszerűbb Deák-párti élclapja hetven éven keresztül, 1938-as megszűnéséig szinte folyamatosan jelent meg. Több kimagasló rajzoló dolgozott a lap számára, például Faragó József, Bér Dezső, Kóber Leó, Vadász Miklós, Major Henrik, Vértes Marcel, Mühlbeck Károly, stb. A világháború idején a lap a béke mellett foglal állást, és jellege […]
A fénykép és ami mögötte van 2. Ebben a posztban egy Aradon készült felvételt veszünk górcső alá. Gebri Zoltán olvasónk kérdése az volt, milyen alakulatban szolgálhatott dédapja, aki a családi emlékezet szerint az aradi repteret őrizte. „Tisztelt Szerkesztőség! Nagy öröm ért, amikor találkoztam az Önök lapjával. Családfakutatásom során került hozzám feleségem dédapjának a fotója.Remélve, […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 8. rész 1916. április 13-a nyugalmasan indul San Martinónál. Az olaszok egyre közelebb igyekeznek férkőzni az állásaikhoz, amivel önkéntesünk alakulata nem nagyon tud mit kezdeni. Délután kezdetben humorosan veszik az olaszok tüzérségi támadását, később azonban egy telitalálatot követően fordulatot vesznek az események. Április 13. Éjjel 1-3 óráig […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.