„Vajon hol találkozunk az olasz csapatokkal először?”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 10. rész A szerbiai harcok és szlavóniai táborozás után, 1915 májusának végén a hadba lépő olaszok ellen vezénylik hősünk alakulatát. Az Isonzó melletti Tolmeinnél mesebeli vidékre kerülnek a szegedi bakák, ahol azonban egy eddig ismeretlen ellenfél vár rájuk…   Közben [1915.] május 23-án Olaszország is megüzente hűtlenül a háborút […]

Tematikus történelmi oldalak az interneten – Az első világháború példája

Beszámoló a kerekasztal-beszélgetésről Idén emlékezünk meg az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Ennek keretében a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya (DOSz TEPO) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktorandusz Önkormányzata (ELTE BTK DÖK) szervezésében 2014. január 29-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezésre került a DOSZ-Café című programsorozat második kerekasztal-beszélgetése, Tematikus […]

A kisemmizett, kérdetlen, mellőzött ember asszony

Kaffka Margit, a „hadifeleség” A korszak ismert írónője közvetlenül az első világháború kitörését követően, annak a hatására kötött házasságot Bauer Ervinnel, Balázs Béla öccsével Szegeden. A „hadifeleség” bevonult férjével napi többszöri levél- és üzenetváltásban tartotta a kapcsolatot. A szerelmüket, házasságukat és háború alatti kapcsolatukat bemutató dokumentumok a szegedi Somogyi-könyvtárban a blog közreműködésével rendezett, 2014. február […]

„Vissza kellett vonulnunk lassan, utóvédharcokat folytatva…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 9. rész A szegedi gyógyulás után hősünk 1914 decemberében újra a frontra indul a menetszázadával. Ezúttal a 46-osok elkülönített III. zászlóaljához délre vezénylik. Itt a szerbiai előrenyomulást visszavonulás követi, majd táborozás Szlavóniában. Katonáskodásának történetét édesapja szegedi halálának híre szakítja meg…   A menetszázad december elején indult útnak délre a […]

Házasodna a tiszt úr?

Bepillantás az osztrák–magyar haderő tisztikarának házasságkötési lehetőségeibe 1868–1918 Ma már csak a szakemberek előtt ismert, hogy az osztrák–magyar tisztikar –beleértve a magyar királyi honvédség, valamint az osztrák Landwehr tisztikarát is – csak szigorú kötöttségek betartásával, engedéllyel házasodhatott. Az engedélyezés elmulasztása ugyanis állásvesztéssel fenyegetett. A legénységi állományú altisztek is csak engedéllyel nősülhettek, a hadkötelesek házasodása pedig […]

„Koszosan, piszkosan, rongyosan és meggondolatlanul…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 8. rész 1914 szeptembere nagy visszavonulást hoz az osztrák-magyar csapatok között hősünk alakulata, a szegedi 46-osok számára is. A Kárpátokon innen a kolera is fékeveszetten tizedeli az ezrededet. Így érnek el Tizsénybe, ahol Szojka Kornél is megbetegszik. Utolsó erejét összeszedve felkapaszkodik egy betegvonatra és meggondolatlanul haza utazik Szegedre…   […]

„Édes jó Micikém!”

Egy szerelmes tiszt levelei a frontról Frontnapló, tábori levelezőlapok, hivatalos dokumentumok és néhány fénykép – ennyi került hozzánk az egykor Mócson élt Benczédy Mária hagyatékából. A naplót és a lapok nagy részét tartalékos tisztként szolgáló vőlegénye írta szinte mindennap, mindenhol: a katonavonaton, tartalékban, fedezékben, ütközet előtt, közben és után, ahol épp tintaceruza került a kezébe. […]

„Az emberek hullottak, mint a répa”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 7. rész A pancsovai nyaralás után Galícia felé irányítják a szegedi 46-osokat. Alig szállnak ki Chodorownál a vonatból 1914. augusztus 30-án Rohatynnál rögtön át is esnek a tűzkeresztségen. A veszteségeknél csak a fejetlenség volt nagyobb. Folyamatos visszavonulások és előretörések, kisebb-nagyobb csatározások jellemzik önkéntesünk hadiútját, aki maga sem érti, hogy […]

Kép-zavar

Ha Kosztolányi írt volna versciklust a szegény képszerkesztő panaszairól, bizonyára megörökíti benne az első világháborúval ilyen-olyan kapcsolatban álló könyvek illusztrálásával megbízott szakemberek örök fájdalmának forrását: hogy a szarajevói merényletről nem maradt fenn egyetlen egykorú fényképfelvétel sem.   Ismerünk képeket, amelyek közvetlenül a pisztolylövések előtt készültek, és ismerünk olyanokat, amelyek nem sokkal a gyilkosság után keletkeztek. […]

„Egyenlő a poklok poklával…”

A 20. honvéd gyaloghadosztály harcai a Monte San Gabriele védelmében (1917. szeptember–október) 1917 szeptemberében és októberében az Isonzó mentén az olasz támadások fő célpontja egy 646 méter magas hegy, a Monte San Gabriele volt. A Görztől keletre húzódó magaslat megtartása kulcsfontosságú volt a védekező Monarchia csapatai részéről, ugyanis elvesztése az egész olasz front összeomlásával fenyegetett, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!