Kik voltak a dragonyosok? Honnan sorozták őket? Miért nevezte őket a magyar népnyelv kakastarajosoknak? Na és hogyan látta és örökítette meg a dragonyosokat Tömörkény István? Következzen egy kis csapatnem-ismertetés Csapó János fotógyűjteményéből származó fotók segítségével. A dragonyos eredeti, 17. századi értelmében lovon szállított gyalogos katonát jelent – a későbbi évszázadok során a dragonyosok […]
Slovenščina Kemény Gyulával kapcsolatos kutatásaink során botlottunk az itt következő történetbe. Egy korabeli fénykép tanúsága szerint Tolmin egyik temetőjében díszes sírkő vigyázta az erdélyi születésű Czant Emil százados örök álmát. Több mint 90 évvel a százados halála után szlovén kutatók indultak a fénykép, illetve a sírkő nyomába. Emil unokája segítségével fokozatosan feltárult előttük az egykori […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 38. rész 1916. május 19-e, majd a következő nap is a szokásos ágyúzással, macskázással, fegyverlövöldözéssel telik az új állásban. A bakák élvezik az újdonságnak számító tüzérségi fölényt, azonban hősünk fél az olasz ellencsapástól, mert az érettségi szabadságról még mindig semmi hír… Déltájban Temesvári jön hozzám, érdeklődik nem […]
A 16-os honvéd, a besztercebányai honvédek tábori lapja 1917-18 folyamán jelent meg. Az ezred kiadóhivatala a 425. számú tábori posta címén működött, a lap szerkesztői bizonyos Kun Berci és Gáspár Árpád voltak. Részlet a lap 1918. október 1-jei számából. Rimaszombati művészestélyünk Úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült az ezredünk özvegy- és árvaalap javára […]
A polgári sajtó első világháborús szerepéről, ténykedéséről korábban már volt szó a Nagy Háború Blogon is. A magyar sajtóélet komoly fejlődést írt le az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. A tankötelezettség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékekké lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 37. rész 1916. május 19-én délelőtt hősünk a csendet kihasználva az új állásból alaposan szemügyre veszi az előtte elterülő tájat. Míg neki balra az Isonzó felé lenyűgöző a környezet, addig észak felé előtte és jobbra a doberdói pokol valósága tárul fel a szeme előtt… Levélírás után szétnézek […]
Kajon Árpád ezúttal egy fotólappal örvendeztet meg bennünket a gyűjteményéből. Nem hiányozhat a kép elemzése sem, ahogy ezt tőle már megszokhattuk… Abs. zugsf[ührer] Wáden K. ung. Reg.Lir. 5. Ba[taill]on 5. Gefechtstrain.Brigade obst. Papp. F.P. Nr. 371 Sumitz Miczike úrleánykaBudapest, Thököly út 11. II/14. VII. ker. [Har]cztér! 917 III/17[Ara]nyos Miczike! [Becs]es sorait ma vég[re új]bol […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 36. rész 1916. május 19-én hősünk először éjszakázik az új állásban. Az éjjel az olaszok aknát robbantanak a közelben, s ő is riadóztatja a századot. Azon félelme, hogy jövőbeni nagy terveit egy esetleges sebesülés meghiúsítja, szinte már beteggé teszi. Persze a tét nem kicsi… [1916.] május 19. […]
Kilencvenöt évvel ezelőtt ezen a napon kötötte meg az Osztrák–Magyar Monarchiát képviselő tárgyaló bizottság a fegyverszünetet az olasz küldöttséggel Padovában, a Villa Giustiban. A delegáció egyetlen magyar tagja vitéz Nyékhegyi Ferenc ezredes volt, aki így emlékezett a történelmi pillanatokra… „1918. október 12-én mint a kassai 9. honvéd gyalogezrednek a parancsnoka a Sette Communi fennsíkon, […]
Doberdói emlék, halottak napján Gyertyátlan halottak napján, a pirosleveles ősz fekete ünnepén, amiből a kioltott mécsesek komor emléke megmarad a jövőnek, ha a koszorús itthoni temető mégis dús lesz meghatott arcoktól, öreg édesanyák sóhajtásával, menjünk vissza a Doberdó kövei közé, a szürke Karsztba, ahol se vér, se könny, se magyar verejték nem tudott színt adni […]
Legfrissebb hozzászólások
Írtunk e-mailt.
Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!
Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.
Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!
Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!
Eddig szuper a napló. Várjuk a folytatást.