Az 1915 őszén alakult első sziklafúró osztagok 1916 elején kerültek az olasz frontra. Nem volt könnyű szolgálat. „Nincs pihenő, nincs szabadság, nehéz a kiképzés s újra meg újra csak nehéz fizikai munka, vagy nehéz frontszolgálat” – olvasom Jacobi Ágost könyvében. A katonaéletből vett többnyire vidám jeleneteket ábrázoló képeslap feladója is ilyen alakulatnál szolgált. […]
1916. június 29-én a Doberdó-fennsíkon gáztámadást hajtott végre a Monarchia. A vegyi csapást követő előretörés az itt küzdő magyar alakulatokra várt. Miért került rá sor, hogyan zajlott, s milyen eredménnyel zárult a gáztámadás, amelynek az áldozatairól napjainkban is megemlékeznek az Isonzó mellett, a Monte San Michele tövében? „A hadsereg-főparancsnokság mindent engedélyezett, amit én az utóbbi […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 78. rész 1916. június 30-án, pénteken délután 14 óra után Gergelynek feltűzött szuronnyal kell kiugrania az árokból, hogy ő is megtámadja az oroszokat. Öt perc reménytelen vergődés után néhányan megpróbálnak visszatérni, de újra kihajtják őket a golyózáporba. Sorra sebesülnek meg a társai, s ő sem kerülheti el a […]
Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára, Tata. Lakodalmas – édes (demi sec), Áldomás – savanykás (sec), Billikom – száraz (Extra dry), Vin nature – igen száraz. Vezérképviselet és raktár: Grósz Bernát, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 8.sz. Telefon 14-38.
Mikor, miért, hol és hogyan került sor az első tömegpusztító fegyverként is ismert vegyi fegyver, a harci gáz alkalmazására a Nagy Háború során? Milyen hatásai vannak ennek mai napig a környezetünkre? Szerzőnk ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma áttekintéséről készült írásában. Az első világháború kitörése és első éve számos új vagy alig […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 77. rész Felvirradt a nagy nap: 1916. június 30-a, péntek. Gergely századát az első vonalakba vezénylik, ahonnan rohammal kell megtámadniuk a velük szemben elhelyezkedő oroszokat. Hősünk nem sok esélyt lát a terv sikeres magvalósítására és az életben maradásra. A támadás előtti órák feszült várakozásáról olvashatunk a mai részben. […]
A 2012-es év hamarosan véget ér. A Nagy Háború Blog háborús albumát történészek, levéltárosok, amatőr kutatók és olvasók idén is sok személyes történettel, naplóval, hadtörténeti írással gazdagították. Év végi posztunkból kiderül melyek voltak a 2012-ben megjelent írások közül a legolvasottabbak, és mely bejegyzések szerepelnek a blog „örökranglistáján”. Izgalmas évet tudhat maga mögött a Nagy […]
1914 novemberének elején kezdődött Przemyśl 1915 márciusáig tartó második ostroma. A bezárult gyűrűben mintegy 130 ezer katona töltötte első frontkarácsonyát ellátási nehézségek közepette, téli ruházat nélkül. A miskolci 10-es népfölkelő gyalogezred egy századának talán még emlékezetesebb volt az ünnep és az azt követő néhány nap… „Az én védelmi vonalom körülbelül egy kilométer. Mély szakadék […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 76. rész 1916 júniusának végén Gergely új alakulatában Volhíniában a nagy veszteségek miatt az altisztekben is nagy a hiány. A csillagok azonban nem vonzzák gazdánkat. Rövid pihenőt követően váratlanul az első vonalakba vezénylik az egységet. Az eső mellett immár az orosz gránát is hullik a nyakukba. A […]
A székesfehérvári 17-es honvédek 1914 karácsonyának szentestéjét a Kárpátok előterében, a szabad ég alatt ünnepelték. Damó Elemér százados, az alakulat utászparancsnoka élő karácsonyfák között igyekezett meghitt ünnepséget szervezni bajtársainak. Tavaly júniusban kutatótársaimmal eljutottunk arra a galíciai (ma lengyelországi) területre, ahol a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred soraiban harcoló adonyi katonák, szülőfalum fiai, 1914 decemberében részt vettek […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet