Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 16. rész 1916. május 1-jén lejár a pihenő 10 napja és újra állásba megy a szegedi 46-os ezred San Martinónál. Vesztét érző, megmagyarázhatatlan jókedv lengi be önkéntesünk századát az indulás előtt, ami felérve elpárolog, különösen, amikor kiderül, hogy az olaszok aknát fúrnak alájuk… [1916.] május 1. Mától […]
Ha az első világháború hőseiről beszélünk, általában a frontokon harcoló katonák jutnak eszünkbe. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy mellettük mások is teljesítettek szolgálatot, például azok a nők, akik ápolóként tevékenykedtek. Kevésbé ismert, hogy milyen anyagi feltételekkel dolgoztak ezek a hölgyek. Cikkünkben a Monarchia ápolónőinek juttatásait tekintjük át. Az ápolónők illetményeit a császári és királyi hadügyminisztérium 1915. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 15. rész A Segeti táborban pihenőn lévő, lefürdetett és új ruhába öltöztetett legénység mindennapjai állandó gyakorlatozással telnek. 1916. április 28-án Diendorfer Miksa zászlóaljparancsnokot elvezénylik az ezredtől. A másnapi fárasztó gyakorlat után önkéntesünk és társai magas rangú látogatót kapnak a barakkjukban, akit alig vesznek észre… Április 27. Reggel […]
A fénykép és ami mögötte van 3. Maroshévizi olvasónk gyergyóditrói születésű dédapja, Bajkó Ignác háború alatt készült műtermi felvételeit küldte el a Nagy Háború Blognak. Kérdése az volt, milyen fegyvernemnél szolgált a dédapja. „Tisztelt szerkesztők! Ezek dédnagyapám első világháborús képei. Szeretném tudni, milyen fegyvernemnél szolgált, huszár vagy lovasított tüzér talán? Székelyföldön, Gyergyóditró községben lakott. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 14. rész A jól telt húsvét után folytatódnak a tábori élet mindennapjai. A tíz hónap frontszolgálat után szabadságra távozókat mindenki irigykedve figyeli. Az újra kezdődő gyakorlatozásért nem nagy a lelkesedés, ellenben az 1916. április 26-ai fürdőzés és ruha gőzöltetés vidáman telik. A lerongyolódott ruházatuk helyett még újat is […]
Szinte minden családban voltak hősök és hősi halottak a Nagy Háború idején. Így volt ez az alábbi írást és családi fotókat küldő olvasónk, Kövendy Katalin (Kövendy-Ungváry-Bisothka) felmenői esetében is. Bisothka János sírjának a felkutatásában mi is a segítségére voltunk. Apai ágon több felől voltak I. világháborús katonák, katonatisztek, hősök és hősi halottak a családunkban. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 13. rész A váltást követően hősünk és társai 1916. április 22-én hajnalban a szembe fújó heves bórától teljesen kimerülve érnek a Segeti táborba. Az elkövetkező húsvét viszont „pompásan” telik. Egy vidám ünnep leírása a front mögötti táborban. Április 22. A Vallone-völgybe szerencsésen leérve Devetakinál, a megszokott helyen […]
A Buca Carsica és környéke háborús története A Doberdói harcok során különös jelentőséget kaptak mindazok a természeti képződmények, amelyek védelmi szerepet tölthettek be. Így volt ez a dolinák esetén is. A San Martinótól északra található Buca Carsica nevű dolinát különböző időszakokban az osztrák-magyar és az olasz fél is használta, megerősítette. A közelében véres harcok folytak. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 12. rész Az állásukat ért saját aknavető találat hatására hősünk 1916. április 20-án kábultan ébred. Ő könnyebben megúszta a robbanást, aminek halálos áldozata is volt. Ezen a napon említi először egy aknafolyosó fúrásának megkezdését, amelynek a funkcióját egyelőre csak találgatják. Másnap megérkezik végre a felváltásra vonatkozó parancs. A […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!