Gyanús nemzetiségiek

Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1. Új sorozatot indítunk ma, amelyben a hátországgal foglalkozunk Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei történéseken, példákon keresztül. Az első nagyobb téma, amibe bepillantunk, a vármegyei lakosság és a helyi nemzetiségek viszonya a háború kitörésekor.   „A hadsereg megteszi az ő kötelességét, mi is tegyük meg tehát azt, ami nekünk tenni adatott. […] Míg a […]

„Akar-e távírdász lenni?”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 69. rész Az 1916-os esztendő nem kezdődik jól Gergely számára: felmentési kérelmét a főispán elutasítja, s az újabb menetzászlóaljjal a patrónusa is elmegy a frontra. Február 17-e azonban újabb fordulatot hoz katonaéletében.   Az 1916. évi január 1-jén áthelyeztek bennünket, az egész menetszázadot az új tűzoltólaktanyába, egy nagy […]

Pécsi 19-es honvédek nyomában Bukovinában

Hogyan vezet az út egy Steyr pisztolytól a varázslatos csengésű bukovinai Kirlibabáig? Tálosi Zoltán szekszárdi olvasónk évtizedes vágya teljesült, amikor szeptemberben ő is eljuthatott a pécsi honvédek harcainak egykori helyszínére. Az ő úti beszámolója következik.   Több mint harminc éve foglalkozom I. és II. világháborús militária gyűjtésével. Természetesen a gyűjtést az adott történelmi időszak megismerése […]

„Úristen, hát még addig is tart a háború?”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 68. rész Gergely 1915 decemberében két ízben is hazalátogathat, hogy „a föld ne maradjon vetetlen”. Karácsony után visszatérve azonban megint öltöznie kell az új szürkébe. A menetből ismét kimaradni igyekvő gazdánk az év végén harcias számvetésbe kezd az elmúlt esztendőről…   [1915.] november 30-án tehát ismét leszereltem és […]

Az első világháború legsikeresebb hadművelete az olasz hadszíntéren: a caporettói áttörés

A mai nap 95 éve, hogy megindult az olaszok által csak caporettói csodának, a német és osztrák-magyar irodalomban karfreiti áttörésnek, vagy tizenkettedik isonzói csatának nevezett hadművelet az olasz fronton. A központi hatalmak által ezen a hadszíntéren végrehajtott legnagyobb szabású hadművelet jelentős hadászati sikert hozott, de – ellentétben az orosz fronton 1915. május 2-án elért gorlicei […]

„Ne kerüljünk össze együtt a harctéren!”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 67. rész B. Sárközy Gergelyre 1915 októberének végén pártfogójának köszönhetően kikerül a menetből és leveheti a „halálruhát”. Novemberben 14 nap szabadságot is intéz magának, aminek a meghosszabbítása helyett azonban bekerül az újonnan alakult menetzászlóaljba, ahol egy rác tizedestől olyan megaláztatásban lesz része, amilyen a katonaéletében még nem érte… […]

Emlék egy Doberdón elesett katonától

Arcok a Nagy Háborúból 4. Olách Ferenc fényképe egy a számtalan katonaportré közül, amit hagyományos vagy virtuális piacokon lehet találni. Nem őrizte már a képet az, akinek emlékül szánták – nem csoda, hiszen több generáció választ el bennünket a Nagy Háborútól. A kép mégis túlélte az elmúlt közel száz esztendőt. Igaz, hogy nem sokat tudunk […]

„míg csak lehetséges, nem fogok ismét kimenni a harctérre!”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 66. rész B. Sárközy Gergelyre nehéz napok várnak a lábadozóból kikerülve. A komiszgúnya után 1915 októberében újra megkapja a „halálruhát”, s ráadásként a Kárpátokban meggyűlölt Kazay hadnagyot parancsnoknak, amikor beosztják a frontra induló következő menetzászlóaljba. Elhatározza, hogy mindent elkövet, hogy ne vigyék ki ismét a harctérre…   [1915.] […]

Egy utásztiszt feladatai a Kárpátokban

Az első világháborúról elsőre sokaknak a lövészárkok kígyózó végtelenje jut eszébe. A háború jelképének is tekinthető állásrendszerek kiépítésében fontos szerep hárult a műszaki katonákra. Más-más lehetőséget kínált azonban építésre a galíciai síkság, a volhíniai mocsárvilág, a karszti kőtenger vagy a Kárpátok erdős hegyoldala. Most az utóbbi helyszínre kísérjük el olvasóinkat Damó Elemér utászszázados segítségével. Kutatótársaimmal […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!