Harc a víz alatti lopakodókkal A háború kitörésekor a tengeralattjárók még nem voltak kipróbált harci eszközök, ezért az ellenük való védekezés is szinte ismeretlen volt. A Monarchia hadvezetése rádöbbent azonban, ha nem indul meg a védelem fejlesztése, annak súlyos következményei is lehetnek. Különösen a világháború második felében vált ez sürgetővé, amikor az Adrián fokozódott az […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 8. rész Kemény doktor zászlóalja 1915 júniusának végén a Tolmein melletti Dante Grotténál tartalékban tölti idejét. Az olasz gránátok elől azonban itt sincsennek biztonságban. A pihenő alatt az ezredorvos a helyi lakosságról és az osztrák-magyar haderő cseh csapatairól is kifejti a véleményét. Ma, [1915. június] […]
Egy százados a frontra indulást készíti elő, és századát eszmeileg is igyekszik felvértezni a Monarchia iránti odaadó harcra. Végül oda lyukad ki, hogy életünket és vérünket a császárért és királyért… aztán rábízza az őrmesterre, hogy kérdéseivel ellenőrizze: mennyire hatott a bakák érzelmeire… – Tehát akkor nézzük – kezdi az őrmester –, miért kell életünket is […]
(„Sose hal meg az, ki a hazájáért hal”) Mai posztunk szerzője, dr. Ravasz István ismét érdekes kérdést „jár körbe”. A Nagy Háború első hősi halottjáról elmélkedik, anélkül, hogy „ex cathedra” lándzsát törne Kovács Pál gyalogos elsősége mellett. Írása nem blogunkon jelenik meg először, de „leporolta” kéziratát. Az elsőség elsősége minden témakörben és mindig foglalkoztatja […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 7. rész Kemény doktor zászlóalja a Mrzli Vrh állásaiból szemléli, ahogy az olaszok egyre jobban megerősítik az 1915. június 16-án elfoglalt Krn-t, ami ez egész frontszakaszt veszélyezteti. A mai részből azt is megismerhetjük, hogyan lehet a lövészárokban tüzérségi tűz közben kolera ellen beoltani a legénységet. Június […]
Arcok a Nagy Háborúból 1. Padlásokon, fiókok mélyén vagy albumokban számtalan régi portré vagy csoportkép rejtőzik. A rajtuk szereplők neve sokszor nem ismert, időnként azonban gondos kezek feljegyezték, hogy egy kép kit vagy kiket ábrázol, néha még azt is, hogy a fotó hol és mikor készült. Ilyen képeket szeretnénk közzé tenni ebben az új sorozatban, […]
italiano Múzeumunk az olaszországi Gorizia tartományban, a Sagrado községhez tartozó San Martino del Carsóban található. A gyűjteményt a Karszti Barlangász Csoport önkéntesei gondozzák, a helyiséget is a csoport biztosítja. A Nagy Háború emlékei San Martino del Carsóban címet viselő állandó kiállítás 2007. június 30-án nyitotta meg kapuit. A múzeum az első világháború korszakából származó számos […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 6. rész Rövid pihenőt követően Kemény doktor zászlóalja veszi át a terület egyik legveszélyeztetettebb pontja, a Mrzli Vrh védelmét. A váltást követően fedezéket kell ásni a segélyhely részére is. A munkából az ezredorvos is kiveszi a részét, majd számba veszi a zászlóalj eddigi veszteségeit, s levélben […]
A Károlyi Sándor Kör meghívja Önt a következő összejövetelére, melynek témája: „KIMENTÜNK A DOBERDÓI HARCTÉRRE” (Vetítéssel kísért előadás) Bevezetőt mond Kiss Ádám ny. tanár Vetítenek B. Szentirmay Judit és Balogh Merse Péter Előadó Rózsafi János hadtörténész a karsztvidék új és legújabb kutatási eredményeiről Helye: Fóti Római Katolikus Plébánia Közösségi Háza Fót, Vörösmarty u. […]
Az angolok legújabb hadigépe egy óriás páncélos-automobil, melyet „caterpillar”-nak, „hernyó”-nak kereszteltek el. Ezzel harcoltak a sommei csatában és most a dobrudzsai fronton. A félelmesnek hirdetett hadiszekér azonban nem vált be. Dobrudzsában hármat zsákmányoltak belőle a szövetségesek. (Érdekes Újság, 1916. december)
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet