2012. április 13-án, pénteken A Doberdótól a Tonale-hágóig címmel Urbán László tart Budapesten vetítéssel egybekötött beszámolót a Hadiutakon a békéért, az egészségért és a tudományért elnevezésű program öt évéről. Az előadást ajánljuk olvasóink szíves figyelmébe.
A Húsvéti-serleg labdarúgó-mérkőzései 1915 tavaszán 1914 őszén és 1915-ben a hivatalos labdarúgó-bajnokság szünetelt, de az egyesületek amatőr ligabajnokságot és hadikupát rendeztek, 1915 húsvétján pedig több tornát is szerveztek. Az FTC és az MTK, a korszak vezető csapatai, a Húsvéti-serlegért léptek pályára. A két sztárcsapat döntőjére az Üllői úton került sor. „Annyira biztos a dolgában […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 5. rész Életsorsok hirtelen változása, személyes és családi tragédiák sora villan fel a napló mai fejezetéből. Kemény doktornak orvosként és bajtársként is sok munkája akad. A Krn-ről indított és balul végződött támadást követően a segélyhely átalakul műtővé. A Sleme mögött dandártartalékban sincs nyugalmuk. [1915.] június […]
Feladó: Slapák Mihály; 21 cm. Mörs. Batt. 11/6 [11/6. számú 21 cm-es mozsár üteg] feldpost 415 Őnagys[ága]. Rozman Mariska úrilánynak Budapest Kellemes husvéti ünnepeket kiván! Slapák Mihály 31/III 1917.
A Sopron vármegyei Pereszteg községből Czákler István és négy fiútestvére is részt vett az első világháborúban. István a zalaegerszegi 6-os huszároknál szolgált, míg bátyjai a soproni 76-os közös gyalogezredben. A vitézül küzdő huszár és testvérei történetét Békési László olvasónk küldte el a Nagy Háború Blog számára. A fényképen anyai nagyanyám bátyja, Czákler István szerepel. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 4. rész 1915. június 2-án hajnalra a zászlóaljával együtt Kemény doktor is megmássza a Krn hegyet, ahonnét támadást kell indítaniuk. A tollas kalapos alpinik mellett a magasságokkal, a hóval és a hideggel is fel kell venniük a küzdelmet. Temetni is csak a hóba tudnak… Mi voltunk […]
Europeana 1914-1918 Családi ereklyék, könyvtárak kincsei, híradórészletek és játékfilmek – több százezer digitalizált objektum lesz elérhető és kereshető a weben. 2014-ben lesz az első világháború kezdetének századik évfordulója. A centenárium miatt az európai digitális könyvtár, az Europeana több olyan projektet indított, amelyek fókuszában az első világháború tárgyi emlékeinek digitalizálása áll. Családi ereklyék, […]
2012 februárjában a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) részvételével elindult az EFG 1914 elnevezésű európai uniós projekt, a 2008-2011. között létrehozott Európai Filmes Átjáró folytatása. A European Film Gateway (EFG) – a maga 500 ezer dokumentumot is meghaladó online gyűjteményével – az elmúlt években komoly népszerűségre tett szert a filmes és filmes […]
(forrás: hosokvoltak.blog.hu)
A budapesti születésű, később Kistétényben letelepedett Csébi Pogány Gyula festőművész a háború idején a Sajtóhadiszálláshoz beosztva önkéntes hadifestőként szolgált. Történetével unokája, Sarnóczay György kereste meg a Nagy Háború Blogot. Az első világháború az írók mellett a képzőművészeket is hadiszolgálatba állította: 1914 és 1918 között több mint kétszáz magyar művész teljesített szolgálatot a különböző hadszíntereken. […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet