Emlék Olaszországból

Arcok a Nagy Háborúból 5. Az 1918. július 18-án Olaszországban készült fotót Soóky Péter osztotta meg a blog Facebook-oldalán, most örömmel tesszük közzé itt is. A kép bal oldalán alul, kereszttel jelölve Péter dédapja, Takács Gyula (1898-1958) szerepel. A többi katona ismeretlen.    

Tankveszély az olasz fronton

Az ember néha mást talál, mint amit keres, s az legalább olyan érdekes, mint a kutatása tárgya… Így volt ezzel szerzőnk is. 1917 őszén, a caporettói áttörést követően az olasz síkságra lezúduló csapatokat új, eddig nem ismert veszélyre, a tankok felbukkanására figyelmeztette a hadvezetés.   „Tényleg, már erre is gondolni kell!” – egy pillanatra ez […]

„diskurálgatva loptuk a drága, szép napokat”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 72. rész 1916 áprilisának végén Gergelynek véget érnek a szegedi kellemes napok. Nagyváradra visszatérve mindent elkövet, hogy szabadságra mehessen, hisz bevetetlen a föld, s hogy sikerüljön a felmentése. Újra felröppennek a békéről szóló hírek is, még egy divatüzletet is Béke Áruháznak neveznek el a Szent László téren… Közben […]

…és ami a Krn után következett

2012. november 10-én Molnár Tibor zentai főlevéltáros barátunkkal együtt másztuk meg a Krnt. Mi lejöttünk, ő még maradt a hegyen, majd bejárta az egykori hadszíntér nevezetesebb helyeit. Beszámolóját ígérete szerint elküldte számunkra.   Miután a résztvevők lerótták kegyeletüket, és elhelyezték koszorúikat a HM HIM által 2002-ben – az egykori katonai temető helyén – állított „magyar” […]

„Szegeden olyan jól folytak dolgaink, amilyenről álmodni sem mertünk volna”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 71. rész 1916 márciusának végén Gergelyt Szegedre vezénylik távbeszélő tanfolyamra. Katonaéletének legderűsebb négy hete zajlik „a nagy magyar Alföld metropoliszában”. Beszámolójából képet kapunk a város háború alatti életéről és megismerhetjük mesélőnket egy eddig rejtve maradt, másik oldaláról is…    Szeged, Rókusi Pályaudvar [1916.] március 31-én, pénteken reggel felszedtük […]

Mi is jártunk a Krnön

Régi tervünk volt, hogy megmásszuk a Krnt. 2012. november 10-én jött el a napja. A csúcsig ugyan nem jutottunk el, az emlékmenethez társulva azonban félútig, a tóig már igen. Elpuhult bloggerektől ez is nagy teljesítmény…   Annyit olvastunk és írtunk már erről az egykori „híres halálmezőről”, hogy időszerűnek éreztük magunk is a megmászását. 2012 nyarára […]

„Igazán nagyszerű és szép tudomány a telefon technikája”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 70. rész Gergely jól beválik a telefonisták között és buzgón tanulja a „ti-tá-t”. 1916 márciusában újra haza is mehet szántásra és vetésre. Visszatérve hamarosan beválogatják a szegedi híradós tanfolyamra.   Az új tüzérlaktanya egyik hatalmas épületében a második emeleten volt többek közt két nagy szoba. Egyikben az utászosztag, […]

Gyanús nemzetiségiek

Háborús hétköznapok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1. Új sorozatot indítunk ma, amelyben a hátországgal foglalkozunk Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei történéseken, példákon keresztül. Az első nagyobb téma, amibe bepillantunk, a vármegyei lakosság és a helyi nemzetiségek viszonya a háború kitörésekor.   „A hadsereg megteszi az ő kötelességét, mi is tegyük meg tehát azt, ami nekünk tenni adatott. […] Míg a […]

„Akar-e távírdász lenni?”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 69. rész Az 1916-os esztendő nem kezdődik jól Gergely számára: felmentési kérelmét a főispán elutasítja, s az újabb menetzászlóaljjal a patrónusa is elmegy a frontra. Február 17-e azonban újabb fordulatot hoz katonaéletében.   Az 1916. évi január 1-jén áthelyeztek bennünket, az egész menetszázadot az új tűzoltólaktanyába, egy nagy […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!