Beszélőgép szinte ingyen, fizetés csak a békekötés után!
SzerkesztőségAz Érdekes Újság 1916-os hirdetésének szkenneléséért köszönet Dinyés Lászlónak és a Magyar Monte Grappa Baráti Kör Egyesületnek.
Könyvtárosok frontszolgálatban – az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai és az első világháború
Szőts Zoltán OszkárAz első világháború az Országos Széchényi Könyvtár személyi állományát sem kerülte el. A könyvtár munkatársainak egyötöde vonult be és teljesített hosszabb-rövidebb ideig szolgálatot a hadseregben, akik közül Dr. Hupka Ödön gyakornok az orosz fronton hősi halált halt. Az első világháborúban különböző becslések szerint a történelmi Magyarország területéről besorozva nagyjából 3,4-3,5 millió katona teljesített szolgálatot. […]
„…épp a cél előtt válik semmivé minden tervem?”
PeterZoltanB. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 61. rész Hazafelé Hősünk kalandos hazaszökése a frontról Magyarországon folytatódik. A magyar kalauzokkal már könnyebb a dolga, mint a „vad” horvátokkal. A végcél előtt Nagyszalontán azonban egy rutén őr letartóztatja… Eszéken megtudtam, hogy a vonat 10 órakor indul Szabadka–Szeged felé. Volt elég időm a váróteremben kipihenni magamat és a […]
Elsának megemlékezésül – Életképek a Mrzli Vrh-ről
Pintér TamásAz Isonzó melletti Mrzli Vrh zord hegytömbjének a neve többször szerepelt már a blogon. Az itt harcoló magyar katonák történetei és a szegediek temetőjének kutatása után ma néhány különleges fotólapot mutatunk be innen. Mindennapok a harcok szünetében kutyával és anélkül! A különleges fotókat ismét Szanyi Miklós olvasónk gyűjteményéből kaptuk. A Mrzli Vrh nevével olvasóink […]
Vajon a XX. században egy vagy két világháborúról beszélhetünk? Az alábbiakban dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész-muzeológus írásának közreadásával „kitekintünk a Nagy Háború lövészárkaiból”, és szélesebb összefüggésekbe próbáljuk helyezni az 1914–1918 között zajlott világméretű összecsapást. Reményeink szerint alkotó, elemző vitát is generálunk vele. A XIX–XX. század fordulóján a világpolitikai helyzetet már a nagyhatalmak egymásnak feszülése […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 60. rész Zaklatott utazás A frontról hamis papírral hazafelé tartó beteg Sárközy Gergely megcsodálja az „igen szép” Zágrábot, majd tovább utazik Bród és Sziszek felé. Hiányos úti okmányai miatt azonban állandó zaklatásban van része és letartóztatással is fenyegetik. 1915. augusztus 25-én Eszékre érve úgy tűnt kalandos utazása véget ér… […]
A kéthetente megjelenő Kis Pajtás című képes gyermeklap 1914. szeptember 1-jei számából.
2012. február 16-18. között Politika, társadalom, intézményrendszer címmel fiatal történészek nemzetközi szimpóziumára kerül sor az ELTE BTK (1088 Bp., Múzeum krt. 4.) A épület Kari Tanácstermében. A részletes program az előadások címével és tartalmi összefoglalóival pdf-ben itt letölthető. A sok érdekes előadás közül különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe állandó szerzőnk, Szőts Zoltán Oszkár Könyvtárosok frontszolgálatban – […]
A háborút, akárcsak a kormány bármely más termékét, el kell adni a lakosságnak. […] A háborús propaganda többek között azzal veszi rá a lakosságot a háború terheinek vállalására, hogy bagatellizálja a vérontást. A fiúk jó helyen vannak, csak egy kis kirándulásra mentek, s mire a falevelek lehullanak, itthon lesznek. A böngészője nem támogatja a […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 59. rész Magyarország felé! Gergely merész elhatározását, hogy a kórházi szolgálati jegyét meghamisítva hazatér a frontról tettek követik: 1915. augusztus 23-án hosszú vasúti utazás veszi kezdetét. Laibachban telve vannak a kórházak, így Horvátország felé gördül tovább a szerelvény. Karlovácon is túljutva Zágráb következik. [1915.] augusztus 23-án, hétfő délelőtt kiabálják […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet