Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 28., befejező rész 1915 októberében ezredorvosunk zászlóalja elfog egy korábbi olasz parancsot, amely részletesen beszámol az ellenfél céljairól, tervezett harcászati eljárásairól. A tervekből kevés valósult meg, s Kemény doktor bizakodik, hogy egy közelgő fordított lehetőség esetén ők jóval eredményesebbek lesznek. Még egy érdekes olasz parancs […]
Egy időben sokat gondolkoztunk és vitatkoztunk azon, hogy indítsunk-e itt a blogon külön rovatot a háborús humorról, és végül arra jutottunk, hogy nem érdemes. Hogy miért nem? Akkor úgy gondoltuk, nem biztos, hogy meg tudnánk tölteni megfelelő tartalommal. Nehéz és kényes kérdés ez, ugyanis, ami száz éve harsány kacajt váltott ki, ma már jó ha […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 27. rész 1915 októberének végén kifullad a 3. isonzói csata, Kemény doktor is számot vet a nagy összecsapás veszteségeivel, eredményeivel, s a folytatás epizódunk címében is idézett perspektíváival… Nagy csapás érte a zászlóaljat. Kassay-Farkas Béla a második Czeglédynk[?] eltűnt. Egyesek látták a hulláját, mások meg […]
A császári és királyi egri 60. gyalogezred hagyományainak ápolását szolgálták a Nagy Háború befejezése és a 60-as Bajtársi Szövetség megalakulása után rendezett ezrednapok, mai kifejezéssel veterántalálkozók. Ezeken a nagygyűléseken több száz vagy több ezer egykori katona jelent meg, ahol felelevenítették háborús élményeiket, amelyek fontos epizódjait képezték az ezred háborús történetének, mert a haditetteikről szóló könyv […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 26. rész Tolmein körül fékeveszetten tombol tovább a 3. isonzói csata. Hősök és antihősök küzdelmei és tragédiái sorakoznak elénk a mai részben is. 1915 októberének végén ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja mellett számtalan további alakulat vérzik el az összecsapásokban. [1915. október] 26-án éjjel újra rettenetes dolgok […]
Arcok a Nagy Háborúból 3. Az 1-es honvéd huszárezredben szolgáló huszonnégy tiszt csoportképe 1915. augusztus 24-én, a bukovinai Pohorloutzon készült. A képen megörökített tisztek neveit A magyar huszár (1939) című kötet alapján sikerült pontosítani. A fotólapért köszönet Happ Róbertnek. [1] Jeszenszky főh. adjutáns. [Jeszenszky Imre főhadnagy][2] Wanke 〃[Wanke Gusztáv tartalékos főhadnagy][3] Szaplonczay zls. [Szaplonczay […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 25. rész 1915 októberének végén Tolmein körül továbbra is dúl a véres 3. isonzói csata. Ezredorvosunk zászlóaljának beérkező menetszázadait egymás után vetik be a Vodil Vrh oldalában lévő állásokba betört olaszok ellen. A túlélésre kevés az esélyük… Így megy ez egész nap. Közben nagy az […]
Az Esztergom közelében fekvő Kis Strázsa-hegy környéke napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, kedvelt kirándulóhely. 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. Orosz hadifoglyok az Esztergom melletti Kenyérmezőn A világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia… A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]
Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített… A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!