Vajon hány millió fényképfelvétel készülhetett a Nagy Háború idején? És vajon mennyi maradt fenn belőlük? A történelem viharaiban vagy a természetes enyészet folytán jó részük bizonyára megsemmisült, ha pedig nem, akkor sok esetben feledésbe merült, mikor és hol készültek, ki látható rajtuk. Néhány generáció alatt az emlékezet menthetetlenül kikopik, vagy egyszerűen nem marad utód, aki […]
1914 augusztusában lázas készülődésben volt a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred mindhárom zászlóalja. A századokat feltöltötték hadilétszámra, a szállítmányokat összeállították és várták a parancsot, hogy induljanak a harctérre. Erre 1914. augusztus 22-én került sor Ránffy Zsigmond ezredes vezetésével. Az I. zászlóalj parancsnoka Kratochvil Károly alezredes, a II. zászlóaljé Balogh Barna alezredes, a III. zászlóaljé Reviczky László […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 14. rész Indulás a harctérre 1915. április 12., hétfő volt az a nap, melyen elindultam a harctérre. Reggel fél 6 órakor sorakozó a laktanya udvarán teljes felszereléssel. 6 órakor az egész 9. menetzászlóalj a laktanya udvarán állt zászlókkal, virágokkal, bokrétákkal feldíszítve. Megérkeztek a tisztek, a katonabanda és a pap is. […]
Ha nem is elsőként, de (remélem még időben) hírt adunk egy izgalmasnak tűnő marosvásárhelyi fotókiállításról, valamint egy vidéki Svejk előadásról, tévéműsorokról és a BBC History történelmi magazin magyar kiadásáról, amelynek első számában máris találunk első világháborús témát. KIÁLLÍTÁS Régi katonai fotográfiák Csíkmenaságról Március 10-én a marosvásárhelyi Bernády Házban Régi katonai fotográfiák Csíkmenaságról címmel nyílt kiállítás, […]
Nagyvárad mindig jelentős katonai központ volt. 900 éves történelme során számos esemény bizonyítja, hogy fontos hadiutak mentén feküdt és számos támadásnak volt kitéve. A Rákóczi-szabadságharcot követően Váradon is béke lett, s megkezdődhetett az újjáépítés, a ma ismert városkép kialakítása. Ezt követően Nagyvárad a második világháborúig nem lett többé hadszíntér. Ferenc József császár az 1857. május […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 13. rész Menetszázadban Április 4-én Húsvét ünnepe volt. Feleségem ismét belátogatott hozzám megpakolva jó hazaival. Künn eltöltöttük a délutánt, örültem, hogy akaratlanul is kimaradtam a menetből. De az öröm nagyon is korainak bizonyult. B. Sárközy Gergely teljes menetfelszerelésben Április 6-án a menetszázadból négy ember is kiesett betegség folytán, azokat pedig […]
A héten lesz mozi, színház, előadás és a szokásos játék- és ismeretterjesztő filmek a tévében. Ez utóbbiak közül szívesen ajánlom a Doktor Zsivágó jól sikerült 2002-es feldolgozását, remélem nem nyomják tele reklámmal. ELŐADÁS Dr Lichtmann Tamás: A bécsi és a budapesti kabaré az első világháború előtt A Zsidó szabadegyetem keretében. Helyszín: Budapest, 1084, Bérkocsis u. […]
Élet a Doberdó lövészárkaiban – 4. rész „Megyünk, megyünk és arra gondoltunk, hogy milyen jó is lenne, ha odahaza lehetnénk… szomjasak vagyunk. Víz nincs. Elepedünk egy kis víz után, mert tikkasztó a hőség. Sehol már csak egy kis pocsolya sem” – írta a budapesti 1-es honvédeknél szolgált Rózsa Sándor a háborút követően, visszaemlékezve egy fárasztó […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 12. rész Nehéz idők Március 22-én meghallottuk, hogy elesett a legendás Przemyśl vára. Kiss János sógor is e várban esett három és fél évig tartó orosz fogságba. Az orosz hordák mindig beljebb nyomultak hazánkba a Kárpátokon át. Most ment el a laktanyánkból egy menetzászlóalj, és már hírlik, hogy ismét alakul […]
Újabb kiadvány jelent meg állandó szerzőink tollából. A Katonaőseink nyomában a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred doberdói harcairól mesél. A 64 oldalas brosúra bemutatójára szombaton, azaz holnap kerül sor a nagyváradi városházán. A tévében A vörös báró, a Fegyverszünet karácsonyra, egy ismeretterjesztő film és az Úri házak titkainak ismétlése lesz műsoron. KÖNYV Katonaőseink nyomában. Nagyváradi és […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.