„Kérek sürgős segítséget, töltényt és kézigránátot” – A Kuszkó-századok kritikus 18 órája

Történetek a 6. isonzói csatából – 6. rész Hosszas előkészületek és többnapos tüzérségi támadás után 1916. augusztus 6-án, vasárnap délután 3 órakor megindult a Doberdó-fennsík ellen a túlerőben levő olasz gyalogság támadása. Az olasz haderő már hónapok óta készült arra, hogy a görzi hídfőt birtokába vegye. Az offenzíva egyik fő iránya a Doberdó-fennsík, azon belül […]

„A Hunyadi-emléknél ismeretséget csináltam egy magyar lánnyal”

Jakab István első világháborús naplója – 22. rész Hősünk a kádernél Zimonyban már nemcsak a géppuskával kapcsolatos ismereteit mutatja be, hanem testgyakorláskor is rábíznak egy csoportot. 1917 tavaszán gyakorlatozással telnek a napok, időnként azonban kisebb-nagyobb egységek indulnak a pótkerettől a harctér felé. Jakabnak egyelőre nem kell mennie: ehelyett a városban sétál és a Hunyadi-toronynál megismerkedik […]

Csóré Antal, a horgosi sturmos

A horgosi születésű Csóré sturmos ordonánc neve ismerősen csenghet régebbi hűséges olvasónk számára. Kókay László 1918-as piavei naplójában többször is említésre kerül a rohamistáknál szolgáló megbízható futár, aki nem véletlenül kerülhetett a harciasságukról híres katonák közé, hisz már a háború előtt is heves vérmérsékletű legény volt…   Csóré Antal 1894. május 6-án a Csongrád vármegyéhez […]

„No, fiam, no, frajter úr!”

Jakab István első világháborús naplója – 21. rész Hősünknek újabb megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: Zalánkeménre irányítják, ahol a nagyszebeni 31. közös gyalogezred lábadozó részlege működik. A rossz ellátás miatt a katonák arra kényszerülnek, hogy a lakosságtól szerezzenek élelmet. Jakab is így tesz. Egy idő után Péterváradra küldik kivizsgálásra, ahol kiderül, hogy a zalánkeméni rossz körülményeknek köszönhetően […]

„Mind a békében, mind a háborúban önöknek elől kell járniok…”

Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban A Nagy Háború centenáriuma a különböző intézményeket is saját háborús múltjuk jobb megismerésére ösztönözte. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának vezetője, Batalka Krisztina kiválóan összegezte a területen már korábban megkezdett – és az évforduló kapcsán új lendületet kapott – kutatásait A Műegyetem az első világháborúban című monográfiájában. […]

„Megkértem, hogy gyógyítson ki, oszt szívesen ülök kint az állásban…”

Jakab István első világháborús naplója – 20. rész Hősünk újra kórházba kerül: tüdőcsúcshurutot állapítanak meg nála, ugyanakkor az is kiderül, hogy előző sebesüléséből sem épült fel teljesen. A laibachi kórházban fiatal lányok látogatják meg a sebesült katonákat és feljegyzik, hogy ki mit tapasztalt a harctéren: ő a naplóját adja kölcsön nekik. Az újévet még itt […]

„Nyomor az élet; hát meddig tart ez így?”

Jakab István első világháborús naplója – 19. rész 1916. november 21-én meghal Ferenc József, a katonákat pedig felesketik Károlyra, az új királyra. November 27-e, az eskütétel napja más miatt is emlékezetes marad hősünk számára: életében először eszik olyan nyúlpaprikást, ami nem is nyúlból készült, de ezt csak utólag tudja meg… Az élmény hamarosan elhalványul az […]

Levelet hozott a posta…

Egy szegedi 46-os tiszt és családja emlékezete Hősi halál – írja a Délmagyarország 1918. július 7-i száma. A feketén kiemelt kis cím elvész az árvíztudósítás, kitüntetések, rendezvényekről szóló napi hírek között. Pedig egy család élete rendült meg 1918. június 15-én, egy feleség elvesztette szeretett férjét, három gyermek az édesapját. A tisztiszolga levelére pedig egy megtört, […]

„Akár itt, akár ott, csak a harctérre visznek…”

Jakab István első világháborús naplója – 18. rész Hősünk életében igen nagy változás áll be. Eleinte Prágában van a brassói 2-esek pótkereténél, majd eredeti ezredétől áthelyezik a nagyszebeni cs. és kir. 31. gyalogezredhez, illetve annak a pótzászlóaljához Brünnbe. Új alakulata – tisztekkel együtt – 91 főt számlál, akiket 14 különféle ezredből szedtek össze. Ezek a […]

San Vito al Torre ed i d’intorni nel tempo della Grande Guerra

magyar San Vito al Torre, Nogaredo e Crauglio prima della Grande Guerra erano comuni del territorio austro-ungarico al confine con il Regno d’Italia. Dopo la dichiarazione di guerra dell’Italia caddero in mano italiana e dall’estate del 1915 per circa un anno il fronte isontino era a 10-15 km ad est dai comuni. Come a Mariano, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.