Somogyi Lajos első világháborús naplója – 6. rész 1915 májusában a küzdelem váltakozó sikerekkel folyik. Közben egy felrobbant ágyúcső okoz szomorú szenzációt. Miután az oroszok visszafoglalnak egy fontos magaslatot, és közben nem működtek a telefonvezetékek, hősünket a többi telefonistával együtt büntetésül kikötteti a parancsnok. Később is büntetést kap, ezúttal engedély nélküli alvás miatt. Majd pedig […]
Magyarországon eddig egyetlen magán területen állított első világháborús emlékkeresztről tudtunk. Fodor Sándor zászlós Budapesten, a Körvasút sor 43. szám alatt található keresztjéről megjelent írásunkat olvasta Pipoly János miskolci olvasónk, s ezt követően keresett meg bennünket. Nagymamája testvére, Galvács József emlékére az Abaúj-Torna vármegyei Selyeben állítottak keresztet a dédszülei. Kérésünkre az erről készült fotókon kívül elküldte […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 5. rész Somogyi Lajos parancsnoka a magyar-német fegyverbarátságot élteti – muzsikaszó mellett: szól a Kék nefelejcs és a Wacht am Rhein, s bőven jut a sörből is mindenkinek. A pécsi 19-es honvédek dicsérete: az orosz megadja magát, ha velük kerül szembe. Hány Somogyi nevű szolgál az ütegben? A naplóíró […]
A település a Duna közelében 1882–83-ban jött létre a Pancsova–Tárcsó közötti út mentén, a vojlovicai erdő melletti ármentes területen. Lakosainak egy része – szlovákok (566 fő) és németek (500 fő) – az egykori árvízkárosult marienfeldiek közül került ki, akiket 1865–1869 között telepítettek az aldunai réti földekre. Az 1867–70-es és az 1870–71-es téli, valamint az 1876-os […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 4. rész 1915 márciusában tovább folytak a kárpáti téli csata küzdelmei, melyekben Somogyi Lajos ütege az osztrák–magyar Hofmann-hadtest kötelékében, a német Dél hadsereg (Südarmee) alárendeltségében harcolt az oroszok ellen. A naplóíró gyakran élvezi a német bajtársak vendégszeretetét, akiknek „nagyszerű fedezékük van, kályhával, 2 ablakkal” ellátva. Még szivarral is megkínálják […]
A m. kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred harcai Kostanjevica térségében 2/2. rész „Ezen zlj (II.) veszteségei felülmúlják a két első vonalbeli zlj vesztségeit, igen tetemesen” – rögzíti a szatmári 12. honvéd gyalogezred ezrednaplója az 1917. május 23-i harcokról szóló összegzésében. Az említett két zászlóalj Kostanjevicától délre húzódó védőszakaszokban volt állásban ezen a napon. A két […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 3. rész Vidám az élet a tüzérségnél: sütés, főzés, pihenés – ellenségre tüzelés… Hullámzó küzdelem, előrenyomulást visszavonulás követ, és fordítva. Sok a beteg és a sebesült: a naplóírónak is meggyűlik a baja néhány körmével… Ukrán női önkéntesek is feltűnnek a fronton. Hősünk előbb ordonánci feladatokat kap, majd telefonista lesz. […]
A rejtélyes cím két levélre utal, amelyek a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében találhatók, az egykori Honvéd Főparancsnokság irattárában. Mindkettő az I. világháború derekán, 1916-ban, illetve 1917-ben íródott, és meglehetősen bizarr, mondhatni észbontó ötletekkel véli megvalósítani a győzelmet… Nézzük, miről is szólnak a több mint egy évszázada őrzött levelek. Íróikat nyilvánvalóan a segítő szándék vezérelhette: ha […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 2. rész 1915 januárjában a Vereckei-hágónál hősünknek a gyomorhurutjára kakaót rendelt az orvos, kérdéses azonban, hozzájut-e a „gyógyszerhez”. Amúgy a katonák viszonylagos jólétben élnek, míg a zsidó árusokat el nem távolítják a csendőrök a front közeléből… A térségbe német csapatok érkeznek segítségül az oroszok visszaszorítására. Heves harcok után ez […]
A M. Kir. szatmári 12. honvéd gyalogezred harcai Kostanjevica térségében 2/1. rész A Máramaros, Ugocsa és Szatmár vármegyékből sorozott M. Kir. 12. honvéd gyalogezred hadiútjában két alkalommal is nagy szerepet játszott a május 23-a. 1915-ben ezen a napon Placzkowice-Kozineki térségében lezajlott harcok emlékére ez a dátum lett az alakulat ezrednapja. A háború után 1926-ban Debrecenben […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!