magyar / english In der k. u. k. Kriegsmarine bildeten die Beamten wie in der Armee eine von den Marineoffizieren getrennte Gruppe, und innerhalb dieser Gruppe waren die technischen Beamten weiter getrennt. Zu ihnen gehörten Ingenieure, die Schiffe, Schiffsmotoren und mit der Schifffahrt zusammenhängende Bauwerke an Land konstruierten, sowie Schiffsmechaniker. Später, im Zuge des wissenschaftlichen […]
english / deutsch A cs. és kir. haditengerészetben – akárcsak a hadseregben – a tisztek mellett külön állománycsoportot alkottak a tisztviselők, ezen belül is elkülönültek a műszaki tisztviselők. Közéjük tartoztak a hajókat, hajógépeket és a hajózáshoz kapcsolódó szárazföldi műtárgyakat tervező mérnökök, valamint a hajógépészek is. Később, a tudomány előrehaladtával, a csoport tovább bővült a villamosmérnökökkel […]
magyar / deutsch In the k. u. k. Kriegsmarine (the Austro-Hungarian Imperial and Royal Navy), as in the army, officials formed a group separate from navy officers, and within this group, the technical officials were further separated. They included engineers who designed ships, ship engines, and land-based structures related to shipping, as well as ship […]
Jakab István első világháborús naplója – 6. rész A „kettősök” megérkeznek az új állásba, Szkrobova falu elé. Jakab itt tanulja meg, hogy egy német és egy osztrák–magyar tiszt közül melyik a nagyobb úr. Ezúttal azonban neki sem kell túl sok időt a lövészárokban töltenie: kivonják az első vonalból és Gorodiszczére vezénylik, géppuskás tanfolyamra. Hősünk újra […]
A Nagy Háború után hazautazó hadifoglyokról már több posztban is volt szó, de nem mindegyik transzport tagjai töltötték a húsvéti ünnepeket trópusi éghajlatú városban. Ha az alakulatok távoli elhelyezése vagy ellenséges területek megszállása lehetőséget nyújtott más népek húsvéti szokásainak megismerésére, akkor a hadifogság és a hazatérés is tovább szélesíthette honfitársaink világnézetét. 1921-ben Vlagyivosztokból hazafelé utazó […]
Jakab István első világháborús naplója – 5. rész A „kettősöket” eltolják az állásban, de nem mennek messzire: csak a szomszéd 31. gyalogezred védőszakaszát veszik át. Itt mintegy 930 méternyire vannak az ellenségtől (emberünk géppuskás, távmérővel állapította meg a távolságot). Az időjárás egyre hidegebbre fordul, az ellátás akadozik: Jakab kimerészkedik a két vonal közötti megművelt területre, […]
Egy évszázados merengés Az éppen kapuzáró év egyik meghatározó emlékezeti momentuma lett és lesz is még, ami az első világháború centenáriumának kapcsán a retro-spektrumot, a visszatekintés feladatát és az emlékezés gesztusát erősíti, semmi esetre sem véletlenül. – Szerzőnk, Kőbányai János: Az elbeszélhetetlen elbeszélés. Az első világháború a magyar irodalomban című kötetéről írt ajánlót. A Nagy […]
Jakab István első világháborús naplója – 4. rész Az összeomlott orosz támadások után a „kettősök” vonalán egy kis időre beköszönt a nyugalom. A felek ideiglenes fegyverszünetben állapodnak meg, és az oroszok eltemetik a senki földjén heverő halottaikat. Jakabéknak is megengedik, hogy részt vegyenek a hevenyészve megrendezett egyházi szertartáson. Aztán véget ér ez is, és folytatódik […]
Báró Lehár Antal ezredes, a katona Születésének 145. évfordulója alkalmából a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában Jagadics Péter szerkesztésében jelent meg a Lehár Antal ezredes életét és írásait tartalmazó kötet. A könyv címét Lehár Antal saját maga által megfogalmazott gyászjelentésének mottója adta. – Hegedűs Elemér nyá. alezredes könyvismertetője. A négy részből összetevődő, igényes kivitelű kötetben olvasható […]
Jakab István első világháborús naplója – 3. rész A brassói „kettősök” számára véget ér az offenzíva. Hősünk most érkezik meg az első világháború tipikus állásharcainak világába. A szembenálló felek beássák magukat, a géppuskások egy falu romjai között rendezkednek be védelemre, mindössze nyolcvan méternyire az ellenségtől. Fedezéket építenek, őrszolgálatot látnak el – kezdenek beletanulni a harctéri […]
Legfrissebb hozzászólások
Hello folks! I came across a 118 awesome page that I think you should check out. This site is packed with a lot of useful information that you might find interesting. It has everything you could possibly need, so be sure to give it a visit! [url=https://msndrugs.net/the-exclusive-welcome-bonus-on-casino-national/]https://msndrugs.net/the-exclusive-welcome-bonus-on-casino-national/[/url]
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!