„Most jő a hadd el hadd…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 12. rész 1918. szeptember 21-én Kemény doktor csapata is megkezdi a visszavonulást. A kis kaliberű ütegek dicsérete. Most hiányoznak csak igazán a korábban a törökök által „kölcsönvett” lovak! Megérkezés Es Saltba, majd indulás tovább Damaszkusz felé. A német ápolónők önfeláldozása. A brit légitámadások szörnyűségei. Megválaszolásra vár az örök […]

Cs. és kir. egészségügyi intézmények a Török Birodalom területén az I. világháború idején

A törökországi harcokba ténylegesen csak 1915 decemberétől bekapcsolódó Osztrák–Magyar Monarchia már 1915 januárjától jelen volt a Török Birodalom területén. Ekkor érkezett meg ugyanis az az 5 főből álló síoktató különítmény, amely Kelet-Anatóliába került. Ezt követően a cs. és kir. hadsereg a világháború végéig folyamatosan növekvő, végül mintegy 5200 fővel, főleg tüzér alakulatokkal vett részt az […]

„A vihar előtti halotti csend honol itt a Szentföldön körülöttünk…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 11. rész Amitől már hősünk és bajtársai régen tartottak, most bekövetkezett: 1918. szeptember 18-án megindult a brit hadsereg támadása. Bár az áttörés máshol történt, Kemény doktorék számára világos volt, hogy ebből általános visszavonulás lesz. Csupán az erre vonatkozó parancs nem akart megérkezni. Végre aztán erre is sor került […]

Az Ericssontól a Pénzintézetek Hadikórházán át a BHG-ig

Fejezetek a Fehérvári út 70. épületének történetéből Az épületeknek is története van. Igen gazdag múlttal rendelkezik Budapesten a Fehérvári út 70. szám alatti épület, amely ugyan gyárnak épült, de az első világháborútól napjainkig számtalan szállal kapcsolódott a honvédelem ügyéhez is, falai között különböző hadi intézményeknek, fegyveres szervezeteknek is helyet adva. Írásunkban a Nagy Háború idején […]

„De hát most egyszerre minden olyan sürgős lett, hadnagy úr!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 10. rész Kemény doktor ezúttal a palesztinai front egészségügyi viszonyairól fest érzékletes képet. Szívszorító, ahogy katonáink nem csupán a harcok következményeitől szenvedtek, hanem az illetékes katonai hatóságok nemtörődömségétől, a szervezetlenségtől és hozzá nem értéstől is. A betegek és sebesültek szállításának megoldhatatlan problémája: miért rekedt meg a szükséges felszerelés […]

Lőszertermelés a Lipták-gyárban

A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében megismerkedhettünk Lipták Pál építési és vasipari gyárával, amely az I. világháború idején a legnagyobb magyar lőszergyártók közé emelkedett. Ennek megfelelően a Monarchia tüzérségének többféle lőszert is előállított, ezekkel fogunk ebben a részben behatóbban megismerkedni.   A Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. 1915 utolsó […]

„A k.u.k. katonákat itt is szeretik, mert a németek mellett igen jó embereknek tűnnek fel…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 9. rész Kemény doktor mai leckéje: a frontok mögött is mindent a pénz mozgat, mindent az arany dirigál. A helyi arab törzsek vezetőinek megvesztegethetőségét valamennyi hadviselő kihasználja – már csak saját jól felfogott érdekében is… A gyűlölt, de egyúttal rettegett németek osztrák–magyar szövetségeseinek sajátos helyzetéről is képet kapunk. […]

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

Az első világháború kirobbanását követően a franciák internálták a területükön tartózkodó ellenséges országok állampolgárait. Erre a sorsra jutott a zentai Dudás Emil is, aki Blériot tanítványaként került Párizsba. Közös sorsukat Kuncz Aladár is megörökítette Fekete kolostor című regényében.   A zentai Dudás család a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedében fontos […]

„Itt a hősi halál után sincs nyugalom”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 8. rész Kemény doktor folytatja a palesztin front viszonyairól kezdett tanfolyamát: ezúttal főleg az éghajlati viszonyokról és a betegségekről lesz szó. Elmondja, milyen pokoli hőség uralkodik itt, amit szinte lehetetlen huzamosan elviselni. A térség állatvilágából a dögevőknek (sakáloknak, hiénáknak) és a nőstény moszkitóknak a szerepéről olvashatunk. Utóbbiak terjesztik […]

Népfelkelők szolgálatban

Különféle népfelkelő alakulatok szervezése az I. világháború első éveiben Az első világháború idején a népfelkelés rendszerén belül sok fegyveres és fegyver nélküli szakszolgálatra szervezett népfelkelő alakulat is megjelent, amelyek többsége a béke idején kidolgozott mozgósítási tervekben egyáltalán nem szerepelt. Talán ez lehet az oka, hogy a különféle alakulatok többségéről alig maradt fenn némi emlék, szervezésükről, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!