Magyarországról 1889-et követően kezdtek újoncokat sorozni a haditengerészethez. A ritka, az Alföldről származó tengerészek közé tartozott az 1892-ben Zentán született Sárközi Péter is. A villanyszerelő végzettségű újonc 1913 októberében vonult be. Hathetes újonckiképzést követően az SMS Adria tüzérségi iskolahajóra került, majd a modern SMS Prinz Eugen csatahajón szolgált. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi […]
Jakab István első világháborús naplója – 2. rész Az előző részben Jakab István éppen csak megérkezett Prágába. A második rész meglehetősen mozgalmas és változatos időszakot fog át emberünk életéből: előbb beosztják géppuskás kiképzésre, majd a 14. menetzászlóaljjal útnak indítják a front felé. A menetalakulat csak szeptember 25-én, hosszú és gyötrelmes menetelések után éri utol az […]
A lövöldözős videójátékok között Magyarországon is kedvelt a Battlefield 1 című változat, amely a Nagy Háború idején játszódik. A 2016-ban megjelent játékban az Osztrák–Magyar Monarchia katonái is szerepelnek, ezért számunkra fontos volt megvizsgálni, hogy milyen képet mutat róluk 100 évvel a háború után ez a – ma is az antant országok szemléletét tükröző – több […]
Jakab István első világháborús naplója – 1. rész Új sorozatot indítunk útjára: a Brassó vármegyei Barcaságból, ezen belül pedig a hétfalusi Zajzonból származó Jakab István világháborús naplóját adjuk közre. Jakab két ezredben, a brassói császári és királyi 2. gyalogezredben, illetve a nagyszebeni császári és királyi 31. gyalogezredben szolgálta végig a háborút. Amint a szövegből kiderül, […]
A császári és királyi debreceni 39. gyalogezred egykori katonája, majd debreceni közigazgatási fogalmazó, tiszteletbeli aljegyző, tiszteletbeli tanácsnok, 1946-tól B-listára került tisztviselő kalandos életének a Nagy Háború alatti vonatkozásairól szól az alábbi írás. A gazdag családi háborús hagyatékban fennmaradt fényképeknek, iratoknak, a szóbeli és írásbeli adatoknak köszönhetően egy érdekes életutat mutathatok be. Nagy tisztelettel és […]
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/7. rész Lőw Márton esetében az a szerencsésnek mondható helyzet áll fenn, hogy háborús éveiről – azon belül zömmel orosz fogságáról – több típusú forrás (nekrológ, fénykép, képeslap, tábori levelezőlap, hozzátartozói visszaemlékezés, levéltári és könyvészeti anyag, sőt, tárgyi emlék) is fennmaradt, így azokra alapozva meglehetősen árnyalt kép […]
Schamschula Rezső tábornok fotóhagyatéka 4. rész Schamschula Rezső tábornok gazdag és különleges fotóhagyatékát bemutató sorozatunk utolsó részében az olasz fronton 1917–1918-ban, a caporettói áttörést követően készült képekből nyújtunk válogatást. A 12. isonzói csata és előrenyomulás a Piavéig Még javában zajlott a 11. isonzói csata, miközben az osztrák–magyar hadvezetés, a németek segítségével, egy döntő ellentámadásra készülődött. […]
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/6. rész A Scharnhorst hazafelé tartó hadifoglyai a hosszú hajóúton a napi rutin, a pihenés, az örömteli vagy kevésbé felemelő gondolatok megélése mellett az utazás, illetve a kikötők nyújtotta látványosságokon túl igyekeztek egyéb módon is eltölteni az időt – újságot készítettek, melynek címe, stílszerűen, Scharnhorst volt. Mielőtt […]
Egy internált francia úr visszaemlékezései az aszódi „szép napokról” Viszonylag közkeletű gondolat, hogy az egyén története csak egy porszem a történelem viharaiban. Talán éppen ezért egy-egy történelmi esemény alulnézetből, vagyis az azt megélők szemszögéből való megközelítése a történelemmel foglakozó szakember számára mindig élvezetes részét jelenti a kutatásnak. Ilyen egyéni történettel bírt Paul de Montfort író, […]
Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/5. rész Az írás apropójául (kétszeresen is) a Scharnhorst szolgál, amely – mint a korábbi részekből kiderült – az egyik hadifoglyokat hazaszállító hajó volt, így kissé részletesebben is foglalkozom a hajó történetének eme aspektusával. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a Scharnhorst nevet több hajó is viselte: egy az […]
Legfrissebb hozzászólások
Hello folks! I came across a 118 awesome page that I think you should check out. This site is packed with a lot of useful information that you might find interesting. It has everything you could possibly need, so be sure to give it a visit! [url=https://msndrugs.net/the-exclusive-welcome-bonus-on-casino-national/]https://msndrugs.net/the-exclusive-welcome-bonus-on-casino-national/[/url]
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!