„Gondoltam megijedek, de semmi félelem sem fogott el…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 1. rész A sorozat első részében a naplóíró röviden összefoglalja, mi történt vele a kiképzés alatt. 1914. december 7-én indulás! Először Miskolcra, karácsony után pedig az is kiderült, hogy az orosz frontra, pontosabban a Vereckei-hágóhoz. „Még egyszer sem lőttünk idáig és most egyenesen a tűzvonalba hoztak” – zsörtölődik hősünk. […]

Háborús emlékek négy frontról

Somogyi Lajos és naplója Rendhagyó bejegyzés következik. Új sorozatot indítunk a jövő héten: Somogyi Lajos, a 4. hegyi tüzérezred katonája naplóját fogjuk heti részletekben közreadni. A budapesti szűcsmesterből lett tüzér az első világháború négy frontján is megfordult az alakulatával. Az orosz, olasz és a szerb hadszíntér után a palesztinai bizonyult számára a legkülönlegesebb élménynek. Szerencsésen […]

„Rettenetes-irtózatos perspektíva tárul elénk!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 29. rész Az út hazafelé tengeri aknák között vezet. Egyéb lehetséges veszélyforrások: lázadás, tengeri rablók, antant ellenőrzés. A tengeri betegség ezekhez képest ugyan kevésbé súlyos, mégis alaposan megviseli az utasokat. Szénfelvétel karanténzászló alatt. A Monarchia felbomlásának szembetűnő jelei: a kikötőkben mindenütt olasz zászlók, a hazatérőknek külön osztrák és […]

Sternkuppe – egy véráztatta karszti magaslat egykor és ma

„Csillag hegykúp”, ha szószerint fordítjuk magyarra a karszti magaslat egykori német katonai elnevezését. Az Isonzónál a Komeni-fennsíkon, Sela na Krasu település közelében emelkedik, de ma már csak a régi katonai levéltári iratokban találkozunk ezzel a névvel. 1917 szeptemberében és októberében a rajta húzódó állásokban magyar katonák harcoltak és vívtak nagy véráldozatokat követelő súlyos harcokat. A […]

„Mégiscsak a törökök szántak meg bennünket…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 28. rész Különféle elképzelések a hazajutásra. A tengeri út megoldódni látszik, ám a szárazföldön már nehezebb a helyzet. Mackensen magyarországi internálásának híre Isztambulba is eljut és Kemény doktoréknak sok nehézséget okoz. Végre megvan a hajó, amely honfitársainkat reményeik szerint hazaszállítja majd. A Resid pasa azonban előbb alapos átalakítást […]

Dr. Kiss Imre, a péterrévei humanista, aki ragaszkodott szülőföldjéhez

Dr. Kiss Imre a Tisza menti Péterrévéről indulva 1912-ben kezdte meg orvosi tanulmányait Kolozsváron, amit a Nagy Háború kirobbanása szakított félbe. A háborúból derekasan kivette részét, a székesfehérvári 17-es honvédek medikusaként küzdött a Doberdón is. A frontról szerencsésen hazatérve befejezte a tanulmányait, majd orvosként visszatért az impériumváltás során elcsatolt szülőföldjére. A szegedi származású Kiss Sándor […]

„Így mondott csődöt a készülő »szovjet« nálunk is…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 27. rész A napló ezen fejezetében Kemény doktor a konstantinápolyi hadifoglyok közötti bolsevik agitációról, egy szélsőbaloldali fordulat létrejöttének kísérletéről számol be. Hogyan és kik között működött a legénység körében a tisztekkel szembeni izgatás? A naplóíró megfejti az egész mozgalom fő motívumát: a „kassza” megszerzésének vágyát… A németekre (akikről […]

Lesz-e, aki emlékezzen?

Fodor Sándor zászlós keresztje és sírja – 1. rész A történet idén februárban egy különleges első világháborús emlékkereszt megtalálásával kezdődött, majd egy kutatócsoport hónapok óta tartó hivatali, levéltári, helyszíni kutatásával folytatódott. Fodor Sándor zászlós keresztje után meglett a sírja is, s családja történetének számtalan érdekessége tárult fel a kutatók előtt. A kutatás még nem zárult […]

„Így maradtunk magunkra az osztrák sógorral…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 26. rész Kemény doktor továbbra is a németeket sajnálja. Mennyivel rosszabb a sorsuk a monarchiabelieknél, akiknek lám az áruló Habsburgok miatt az antant megengedi a hazautazást (igaz saját költségen), feltéve, ha nem engednek németet a hajójukra! Mi magyarok persze a végén pont olyan szerencsétlenek leszünk, mint a németek: […]

Cseh Károly, az adai tanító

A Bács-Bodrog vármegyei Adán született Cseh Károly a tanítóképző elvégzését követően szülőhelyén kapott tanítói állást. Jelentős szerepe volt a helyi sportélet megteremtésében. Az első világháború kitörésekor ő sem kerülte el a sorsát: tisztjelöltként került 1915-ben a frontra. 1916-ban a m. kir. 310. honvéd gyalogezredben szolgálva esett orosz hadifogságba. A krasznojarszki hadifogolytáborban ismerkedett meg a kommunista […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!