„A föld vizes, a szalma vizes, a takaró vizes, én is vizes voltam”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 6. rész A naplóíró 1915 júliusának a végén a Doberdó szomszédságában tölti hadifogságát, így folyamatosan reflektál a harcok zajára. Gondolatai szüntelenül visszatérnek harcostársaira és az otthoniakra, a véleménye továbbra is igen kritikus a sajátjait illetően. A folyamatos esős időben a sátorban a földön fekve megbetegszik. Augusztus 6-án végre elhagyhatja a […]

Határkérdések – nem csak első világháborús olvasatban

Az olaszországi Torre folyó egy olyan jellegzetes alpesi folyó, amely esős időszakban hihetetlenül gyorsan képes nagy vízmennyiséget eljuttatni a tengerhez, míg normális esetben szinte száraz lábbal átkelhetünk rajta. Jelentősége azért nagy, mert határt képez. Jellegzetesen csak az első világháborús szerepét szoktuk emlegetni, viszont a folyó ennél sokkal régebb óta jelezte a Habsburg Birodalom határát. Ezen […]

„Azt hiszem itt nem fogok szenvedni”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 5. rész A hadifogság a Doberdó borzalma után eleinte szinte idillinek tűnik. A szerző nagyon jól érzi magát és próbál számot vetni a fronton szerzett élményeivel. Igen sarkos véleményt fogalmaz meg saját paraszti származású bajtársairól, ami a nagyvárosi művelt iparos társadalmi előítéletét tükrözi.   [1915.] VII. 20. Reggel 4 órakor […]

Kezdeményezések a két világháború között a miskolci gyalogezred hadrendi számának a visszaszerzésére

A m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred az orosz, román és olasz frontokon harcolt a Nagy Háborúban, s legendás hírnévre tett szert a Magyarós-tető elleni rohamtámadás végrehajtásával, az úzvölgyi temetőjének a története pedig napjainkban is visszatérő téma. Az első világháborút követően, 1922-ben az új hadrendben a 13. sorszámot kapta a Miskolcon állomásozó gyalogezred. A két […]

„De sokat lőttek itt agyon, akik erre menekültek!”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 4. rész 1915. július 18-án kezdődött a 2. isonzói csata, amelynek az első napján a naplóírónak igen kétségbeesett helyzeteket kellett túlélnie. Kisebb sebesüléseket is szenvedett, majd a kaotikus viszonyok között július 19-én olasz hadifogságba esett. A naplót eközben is végig vezette, és igen drámai pillanatokat örökített meg. A fogság viszont […]

A szerb hadifogság viszontagságai

Hadifogságba kerülni az első világháború során nem jelentett életbiztosítást, és ez különösen érvényes volt a harcok szabdalta, járványok dúlta Szerbiára. Néhány zentai és környékbeli hadifogoly tragikus sorsa jól végigkövethető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár őrzésében lévő, online is elérhető egyházi holttá nyilvánítási eljárások során keletkezett iratok alapján.   Az 1914-es Szerbia elleni, kudarccal végződő osztrák–magyar támadás […]

„Egyszer csak egy villanás, éppen közénk bevágott a srapnel”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 3. rész 1915 júliusában a naplóíró megtapasztalja a doberdói mindennapok véres valóságát. Személyes veszteségként is érinti már a háború, barátait is elveszti a harcok során. A napló egyre sötétebb hangulatot rögzít, a háború mindennapos borzalommá változott. Gunesch szerencsés megmenekülése után Doberdó faluba is eljut, útközben pedig temetőket is látogat. A […]

„Minél tovább kinn van az ember annál jobban fél”

Ifj. Munczy Béla I. világháborús frontnaplói Az első világháború centenáriumának elmúltával nem ért véget az újabb és újabb értékes források feldolgozása és kiadása. Mindig ritkaságszámba megy, ha egy közkatona veti papírra élményeit, átélt borzalmait. Így vagyunk ezzel a D. Szakács Anita által sajtó alá rendezett és szerkesztett hatkötetes naplóval is, amely idén tavasszal a Magyar […]

„Pont az én fedezékem előtt lövöldöz egy hunczut talján”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 2. rész Hősünk elhagyta első állomáshelyét és elindult a Doberdó felé. Útközben jókat eszik, de az új helyszínen már egyáltalán nem olyan nyugodalmas az élet, mint a karintiai hegyekben. Feltűnnek az első kritikus megjegyzések, igaz, a naplóírónak egyelőre még sikerült sérülések és veszteségek nélkül átvészelnie a harcokat.   [1915.] VII. […]

Védvonal Budapest körül

1914-ben komoly védelmi erődítést építettek ki Budapest védelmére, amely nagyrészt az akkori Budapest határain kívül húzódott. Így érintette többek között Pestszentlőrincet is, ahol a kiképzésre érkezett újoncok és lövészetet gyakorló polgárőrök mellett megjelentek a háború első szakaszában a főváros védelmére rendelt tüzérek is. A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom következő részében erről a védvonalról […]

Legfrissebb hozzászólások

@kontol pendek // 2025.10.21. 14:10Wulff Olaf hazatér

There's definately a lot to learn about this topic. I love all of the points you've made.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet

@Tamás Vetési // 2025.10.05. 15:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.

@Ledzényi Péter // 2025.10.05. 12:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter

@Berzsenyi Attila // 2025.09.24. 15:09„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!

@Berzsenyi Attila // 2025.09.23. 21:09„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!