Hiánypótló kötet az első világháború magyar művészeti emlékeiről

Amikor beszámolunk Prohászka László művészeti író legújabb kötetének megjelenéséről, talán szükségtelen is utalni arra, hogy a közelmúltban lezajlott centenárium alkalmából milyen sok könyv, tanulmány és ismeretterjesztő írás foglalkozott az első világháború témakörével. A Nagy Háború Blog olvasói számára ez jól ismert tény. Ugyanakkor mégsem érdektelen az alábbiakban bemutatásra kerülő kötet kapcsán az a körülmény, hogy […]

Bravó, doktor Watson! – avagy szenvedélyes helyszíni riport a körülzárt Przemyślből

A hadtörténeti munkák kiadásában jeleskedő, keszthelyi székhelyű Peko Publishing eddig nem érdeklődött az első világháborús tematikájú könyvek iránt. Most azonban a jelek szerint megtört a jég: legújabb kiadványuk, Az erőd, Przemyśl 1914–15-ös ostromával foglalkozik. Szerzője a fiatal brit történész, Alexander Watson, akinek ez már a második magyar nyelven megjelenő munkája (az első a nagysikerű Acélgyűrű […]

„Hej, de tetves idők!”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 13. rész Naplóírónk az újságolvasásra vonatkozó tilalmak ellenére szinte sajtószemlét tart ebben a részben. Még II. Vilmos német császár állítólagos betegségéről is tud! Gunesch János háziassága is felbukkan, amiért a Jankó néni nevet kapta társaitól. Az argentin fagyasztott hús viszont nem nyerte el a naplóíró tetszését. Változatlanul sokat fest, álmában […]

A híres 30 és feles

2/2. rész Az első világháború leghíresebb osztrák–magyar fegyvere, az akkoriban csak 30 és felesnek nevezett, 30,5 cm-es 1911M és utódja az 1916M mozsár részére különböző lőszereket fejlesztettek. A leküzdendő céltól függően alkalmazták az 1911/9M rombológránátot, az 1915/9M könnyű rombológránátot vagy éppen élőerő ellen az 1915M gránát-srapnelt. A borzasztó erejű hatás mellett a különböző lőportöltetek segítségével […]

„Antipátiával viselkedünk már minden iránt, ami a földön történik”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 12. rész Továbbra is sok a rémhír, ráadásul a levelek is elakadtak, de a naplóíró betekintést nyújt a tábor parancsnoki struktúrájába. Barátainak hála közönséges népfelkelőként még egy tisztiszolgát is kap! A pártfogói látják el a nehezebb napokon dohánnyal. Tetőzi a bajt, hogy a táborban terjed a rüh. A hátországban állítólag […]

Lóról szállt huszárok, mint gyalogos utóvéd Cirókaófalunál

A korabeli magyarországi sajtó már a Nagy Háború évei alatt is kiemelten foglalkozott a cs. és kir. 12. Nádor huszárezred 1914. november 21-én, Cirókaófalunál zajlott harcával. A tragikus nap ismertetésében nagy szerepük volt az ezrednél ténykedő haditudósítóknak is. A hideg, már téli napon az orosz betörés nyomán zajló visszavonulás fedezése volt a bevetésük célja, hogy […]

„Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 11. rész 1915. október 16-án nagy öröm éri a naplóírónkat, közel három hónap után végre csomagot is kap. A sótalan figurának tűnő Gunesch Jánost teljesen új szerepben ismerhetjük meg, amivel a scandianói hadifogolytáborban nagy népszerűségre tesz szert: nagysikerű kabaréestet és színielőadást szervez a társai részére, amelyekben maga is szerepet vállal. […]

A híres 30 és feles

2/1. rész Az I. világháború elhúzódó harcai lassan kétségeket ébresztettek a katonákban és a lakosságban arra vonatkozóan, hogy ki és mikor nyeri meg a háborút. A kétségek eloszlatása a propagandisták feladata volt, akik előbb a hősies fegyvertényeket, majd a hatásos fegyvereket ismertették meg a civilekkel, akik joggal hihették, hogy ezen fegyvereink szétzúzzák az ellenség állásait, […]

„A kávé jobb, mint Bresciában”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 10. rész Naplóírónkat 1915. szeptember 24-én körülbelül 1000 társával Scandianóba viszik, új táborba. Útközben Parmát is érintik; Gunesch elgondolkodik a helyzet abszurditásán, hiszen az osztrák–magyar trónörökös felesége pármai hercegnő, miközben az olaszok ellen harcol. Fogsága új helyszíne egy ódon vár, amelynek a tornyában helyezik el. Az élelmezés itt is központi […]

Háborús propaganda képeslapokon és utcanevekben

Az első világháborúban résztvevő országokban minden lehetőséget megragadtak a háborús erőfeszítések lakosság általi támogatásának a megnyerésére. Ilyen volt a kor egyik népszerű kommunikációs eszköze, a képes levelezőlap is. A propaganda célú képeslapokra hadi események által ihletett képeket nyomtattak, melyeket neves, vagy kevésbé ismert művészek alkottak. A sorozatomban vizsgált Pestszentlőrincen a háború fogalomrendszere és az ismertebb […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.