Maderspach Viktor második összecsapásának helyszíne

1916. szeptember 9. és 16. között Maderspach Viktor vadászkülönítménye sikeres portyát hajtott végre a Retyezát hegységben az egykori román határon. A könyvében részletesen megörökített különleges vállalkozás során vívott összecsapás helyszínének az azonosítása volt az egyik célunk, amikor idén nyáron a helyszínt felkerestük. Emellett a hadirégészet módszerét alkalmazva, hadtörténelmi terepelemzéssel igyekeztünk hitelesíteni Maderspach leírását.     […]

„Leírni is rémes, hát látni…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 32. rész 1916 februárjában doktorunk zászlóalja újra a doljei állásokba kerül. A Tolmein melletti, az ezredorvosunk által „rettenetes és hírhedt” területként leírt védelmi szakasznál is van azonban borzalmasabb. Délebbre, a Selónál lévő állásaikat maguk az olaszok ürítik ki február 2-án, mert az már közegészségügyileg jelent rájuk […]

A 30 és feles mozsár telepítése 2/2. rész

Bár a háború kitörésekor a 30,5 cm-es 11 M. mozsár volt az osztrák–magyar haderő egyik legmodernebb lövege, a háború során azért fény derült hiányosságokra is. Ezeket orvosolandó, 1916-ban a „30 és feles” modernizálását határozták el. Ez valójában két párhuzamos fejlesztést takart, az egyikben a meglévő lövegeket modernizálták a lehetőségekhez képest (ezek kapták a 11/16 M. […]

„A golyó, gránát egyformán jár át mindenkit…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 31. rész Doktorunk 1916 januárjában számba veszi zászlóalja Isonzónál addig elszenvedett veszteségeit és megállapítja, hogy kiemelkedően magas az elesettek aránya. A nagyszámú halott méltó eltemetése sem egyszerű feladat, ráadásul sokszor a felekezeti különbségek is nehezítik a megfelelő végtisztesség megadását. A katonák egyéni hősiességére is kapunk a […]

A 30 és feles mozsár telepítése 2/1. rész

A híres 30,5 cm-es 11 M. és 11/16 M. mozsárral már megismerkedhettek olvasóink. Kelemen Ferenc cikkében is olvashattuk, hogy a lövegeket három részre szétszerelve, speciális utánfutókon szállították. A szállítás nagy része, a lehetőségekhez képest, itt is vasúton történt, csak a végső szakaszban alkalmaztak gépi vontatást. A 30 és feles telepítése sem volt azonban egyszerű feladat. […]

„A legyek élete drágább az istállókban, mint itt az emberé”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 30. rész Hősünk 1915 decemberében tér vissza az Isonzónál Tolmein körül harcoló alakulatához. A cs. és kir. nagyváradi 37. gyalogezred kikülönített IV. zászlóalja a 4. isonzói csata harcait vívja ezekben a napokban. Doktorunk jóvoltából érzékletes betekintést nyerhetünk a tolmeini hídfő körül ebben az időszakban vívott küzdelmekbe […]

Az üllői Macourek család fiai az első világháborúban

Macourek Lajos a váci káptalan üllői birtokainak bérlője volt. Gregor Máriával kötött házasságából hat gyermek született: három fiú és három leány. A Nagy Háború kitörésekor mindhárom fia bevonult katonának. Írásomban a Macourek fiúk: Lajos, Károly és Béla háború alatti, illetve utáni tevékenységét mutatom be.   A Macourek család A családfő, Macourek Lajos 1866-ban látta meg […]

„Micsoda híres név lett azóta az Isonzó”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 29. rész Ezredorvosunk háborús naplóinak és fotóhagyatékának a története egy csoda a számunkra. A blogunkon közreadott sorozatok hatására több megkeresést is kaptunk, s folyamatosan bővült a róla szóló digitális állományunk és persze a tudásunk. Így digitalizálhattuk előbb Kemény Szilárdnak, a doktor oldalági leszármazottjának köszönhetően a nála […]

„Drága fiunk! Sírodnál virraszt szüleid nehéz fájdalma!”

A Nagy Háború zentai zsidó hősi halottai Az első világháborút megelőzően Zenta a bácskai Tisza mentén élő zsidóság központjának számított. A háborúban a zentai származású zsidó katonák is részt vettek, közülük 21-en életüket adták a hazáért. Hárman a zentai zsidó temetőben alusszák örök álmukat…   Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Magyarkanizsán 266 (az összlakosság 1,56%), […]

„De akkor szép a szegénység, ha semmi sincs…”

Jakab István első világháborús naplója – 29. rész 1917 decemberében hősünk a pótkeretnél összebarátkozik egy Vas megyei katonával, egy kövérebb pörkölt után pedig kiderül, hogy még nem gyógyult ki teljesen a sárgaságból. Mindez azonban nem jelent akadályt ahhoz, hogy beosszák a következő menetalakulatba. Jakab azonban ezúttal nem fogadja el, hogy míg mások évekig a pótkeretnél […]

1 … 37 38 39 40 41 … 199

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!