„Boldog korszakot éltem át, tán a legboldogabb lesz az életemben”

Jakab István első világháborús naplója – 23. rész Hősünk már-már a békebeli világra emlékeztető módon él Zimonyban az ezrede pótkereténél: a napi gyakorlatozás után kijár a városba és Rozikával találkozgat. A lány szülei sem nézik rossz szemmel a fiatal katonát, aki egy ebéd alkalmával Rozika apjával is megismerkedik. Közben az is kiderül, hogy a pótkerettől […]

„Kérek sürgős segítséget, töltényt és kézigránátot” – A Kuszkó-századok kritikus 18 órája

Történetek a 6. isonzói csatából – 6. rész Hosszas előkészületek és többnapos tüzérségi támadás után 1916. augusztus 6-án, vasárnap délután 3 órakor megindult a Doberdó-fennsík ellen a túlerőben levő olasz gyalogság támadása. Az olasz haderő már hónapok óta készült arra, hogy a görzi hídfőt birtokába vegye. Az offenzíva egyik fő iránya a Doberdó-fennsík, azon belül […]

„A Hunyadi-emléknél ismeretséget csináltam egy magyar lánnyal”

Jakab István első világháborús naplója – 22. rész Hősünk a kádernél Zimonyban már nemcsak a géppuskával kapcsolatos ismereteit mutatja be, hanem testgyakorláskor is rábíznak egy csoportot. 1917 tavaszán gyakorlatozással telnek a napok, időnként azonban kisebb-nagyobb egységek indulnak a pótkerettől a harctér felé. Jakabnak egyelőre nem kell mennie: ehelyett a városban sétál és a Hunyadi-toronynál megismerkedik […]

Csóré Antal, a horgosi sturmos

A horgosi születésű Csóré sturmos ordonánc neve ismerősen csenghet régebbi hűséges olvasónk számára. Kókay László 1918-as piavei naplójában többször is említésre kerül a rohamistáknál szolgáló megbízható futár, aki nem véletlenül kerülhetett a harciasságukról híres katonák közé, hisz már a háború előtt is heves vérmérsékletű legény volt… Csóré Antal 1894. május 6-án a Csongrád vármegyéhez tartozó […]

„No, fiam, no, frajter úr!”

Jakab István első világháborús naplója – 21. rész Hősünknek újabb megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: Zalánkeménre irányítják, ahol a nagyszebeni 31. közös gyalogezred lábadozó részlege működik. A rossz ellátás miatt a katonák arra kényszerülnek, hogy a lakosságtól szerezzenek élelmet. Jakab is így tesz. Egy idő után Péterváradra küldik kivizsgálásra, ahol kiderül, hogy a zalánkeméni rossz körülményeknek köszönhetően […]

„Mind a békében, mind a háborúban önöknek elől kell járniok…”

Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban A Nagy Háború centenáriuma a különböző intézményeket is saját háborús múltjuk jobb megismerésére ösztönözte. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának vezetője, Batalka Krisztina kiválóan összegezte a területen már korábban megkezdett – és az évforduló kapcsán új lendületet kapott – kutatásait A Műegyetem az első világháborúban című monográfiájában. […]

„Megkértem, hogy gyógyítson ki, oszt szívesen ülök kint az állásban…”

Jakab István első világháborús naplója – 20. rész Hősünk újra kórházba kerül: tüdőcsúcshurutot állapítanak meg nála, ugyanakkor az is kiderül, hogy előző sebesüléséből sem épült fel teljesen. A laibachi kórházban fiatal lányok látogatják meg a sebesült katonákat és feljegyzik, hogy ki mit tapasztalt a harctéren: ő a naplóját adja kölcsön nekik. Az újévet még itt […]

„Nyomor az élet; hát meddig tart ez így?”

Jakab István első világháborús naplója – 19. rész 1916. november 21-én meghal Ferenc József, a katonákat pedig felesketik Károlyra, az új királyra. November 27-e, az eskütétel napja más miatt is emlékezetes marad hősünk számára: életében először eszik olyan nyúlpaprikást, ami nem is nyúlból készült, de ezt csak utólag tudja meg… Az élmény hamarosan elhalványul az […]

Levelet hozott a posta…

Egy szegedi 46-os tiszt és családja emlékezete Hősi halál – írja a Délmagyarország 1918. július 7-i száma. A feketén kiemelt kis cím elvész az árvíztudósítás, kitüntetések, rendezvényekről szóló napi hírek között. Pedig egy család élete rendült meg 1918. június 15-én, egy feleség elvesztette szeretett férjét, három gyermek az édesapját. A tisztiszolga levelére pedig egy megtört, […]

„Akár itt, akár ott, csak a harctérre visznek…”

Jakab István első világháborús naplója – 18. rész Hősünk életében igen nagy változás áll be. Eleinte Prágában van a brassói 2-esek pótkereténél, majd eredeti ezredétől áthelyezik a nagyszebeni cs. és kir. 31. gyalogezredhez, illetve annak a pótzászlóaljához Brünnbe. Új alakulata – tisztekkel együtt – 91 főt számlál, akiket 14 különféle ezredből szedtek össze. Ezek a […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!