A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 17. rész 1916 őszén hősünk fő gondjai: az olaszok nevetségesen kicsinyes szigorúsága és a csehek visszatetszést keltő viselkedése. Fogvatartóik láthatólag rettegnek attól, hogy a hadifoglyok szökést kísérelnek meg; ezt akarják minden eszközzel megakadályozni. Ezért nem kaphatják meg Szakraidáék például a nekik járó pénzt sem… A csehek pedig különállásukkal […]
Üdvözlet a torpedó bootról Az I. világháborúból fennmaradt nagy mennyiségű emlékanyagnak csak egy nagyon kis részét teszik ki a Császári és Királyi Haditengerészetnél szolgált magyar katonák tárgyai, dokumentumai. Dr. Katona József háborús magángyűjteményének magját saját családi emlékei jelentik. Katonaorvos nagyapja őrizte meg azt az érdekes fotólapot is, amelyet egy torpedónaszádon szolgáló magyar torpedómester írt haza […]
A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban őriznek egy különleges iratsorozatot, az úgynevezett felülvizsgálati iratokat. Az 1875 és 1945 között keletkezett 548 dobozból álló iratgyűjtemény számos I. világháborús sérültre is tartalmaz adatot. – Reszegi Zsolt, az intézmény levéltárosa mutatja be a páratlan értékű irategyüttest. Az elmúlt években készült el a felülvizsgálati iratok jegyzéke, mely a HM […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban sem lehet pótolni, ami éppen hiányzik. A helyi lakosság hangulata is egyre fenyegetőbb: […]
Az 1914 nyarán kirobbanó első világháború az élet valamennyi területét érintette, nem volt ez alól kivétel az oktatás sem. A zentai gimnáziumban is gyökeresen átalakult az élet. Megváltozott az oktatás helye, módja, s a tananyag is a háborúra készítette fel a tanulóifjúságot. A tanári kar és a diákság egy része hadba vonult, sokan nem is […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 15. rész Hősünknek a fogságban sok gondot okoznak a csehek: szerinte kárörvendőek, szemtelenek, rossz hírét terjesztik a magyaroknak, de legfőképpen árulók! Ez az, amiért Szakraida elhatározza, otthagyja a közös hadsereget (amelynek tisztikara 2/3 részben csehekből áll) és átlép a Honvédséghez! Nyilván ők idézték elő azt a súlyos vereséget, […]
Schamschula Rezső tábornok élete A Nagy Háború centenáriuma alkalmából az elmúlt években egy kisebb könyvtárat megtöltő publikáció látott napvilágot a hazai szerzők tollából. A korszak iránti nem szűnő érdeklődést mutatja, hogy a száz éves évforduló lezárulását követően is folyamatosan jelennek meg az első világégés kiemelkedő személyiségeinek életrajzait, katonai pályáját a nagyközönséggel megismertetni kívánó kötetek. Ezek […]
Zsakó Andor (1879–1942) története Az emberiség történelmének vannak felfoghatatlan tragédiái, amelyeknek pusztító hatása generációkat nyomorított meg. A Nagy Háború ugyan 100 éve véget ért, árnyéka azonban máig kísért, különösen az erdélyi magyar családokban. Zsakó Andor sorsa egy a százezrekéből. Hosszú, és viszonylag szerencsés hadifogságának történetét a családi levelezés mozaikjai rajzolják ki. – Nagybátyja történetét […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 14. rész Tétlenségre kényszerült tisztjeink változatlanul nagy figyelemmel kísérik a világháború hadieseményeit. Szakraida reménykedve várja a híreket a németek sikereiről Verdunnél és a Monarchia jól induló támadásáról Dél-Tirolban: egy esetleges győzelem elhozhatná a foglyoknak is a várva várt szabadságot. Életkörülményeikben kedvező változás, hogy sporteszközöket és hangszereket kapnak. Hősünk […]
1917 az egyre keservesebb háborús megszorítások éve volt, amelyben a békében megszokott színvonalú irodaszer-ellátás már szintén akadozott. Mialatt senki sem vitatta, hogy az iskolákban az oktatáshoz, a hátországban folyó közigazgatási, ipari, kereskedelmi feladatokhoz változatlanul nagy mennyiségű ceruzára, tollszárra, tollhegyre, papírra stb. van szükség, az anyagárak és munkabér-kiadások elképzelhetetlenül magasra szöktek. Már 1917 márciusában egyes […]
Legfrissebb hozzászólások
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.