Olasz fogságban

Részletek Péczely Attila háborús naplójából Péczely Attila (1897-1964) orvos, mineralógus, amatőr botanikus, entomológus és néprajzos-muzeológus, jeles népzenekutató, akinek a nevét Hódmezővásárhelyen a „Péczely Attila alapfokú művészeti Iskola” (a korábbi zeneiskola) és a „Péczely Attila ének-zenei Alapítvány”, Zalakomárban (korábban: Kiskomárom) pedig a „Péczely Attila Népzenei Csoport” viseli. Kevésbé ismert, hogy Péczely az első világháború idején, 1916-1918 […]

Varga Ottó 1878-as naplója

A magyar katonai napló- és memoárirodalom egyik fájó hiányossága, hogy az 1849 és 1914 közötti évek hazai vonatkozású harci cselekményeiről jószerével nincsenek elérhető munkák. Nincs olyan, magyar katona által írott napló, vagy visszaemlékezés, amely nagyobb terjedelemben tárgyalná az 1859-es, 1864-es, 1866-os háborúk eseményeit, de ide sorolhatjuk az 1878-as boszniai okkupációt vagy az 1882-es dalmáciai felkelést […]

„Inter pugnas pro patria mortus est in Galicia”

Novák István gyalogos története Novák István 1887. december 24-én látta meg a napvilágot Zentán, s napszámosként kereste a kenyerét. 1911. december 24-én feleségül vette Farkas Máriát. A házassági jegyzőkönyv tanúsága szerint István már békeidőben is teljesített katonai szolgálatot, mert tartalékosként vették nyilvántartásba. Két gyermekük született. A háború alatt a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezredben […]

„A koldustarisznyát akaszthatnám nyakamba, Csonka Magyarország dicsőségére”

A magyarországi hadigondozás a Nagy Háború után A címben idézett mondat Hegedüs Sándor pápai rokkant honvéd 1922-ben íródott leveléből származik, amelyben a népjóléti miniszterhez fordult segítségért megvont rokkantjáradékának ügyében. Jelen írásunk az első világháború utáni hadigondozást, a hadigondozottak sorsának alakulását mutatja be, melynek során rávilágítunk arra is, hogy Hegedűs Sándor elkeseredettsége korántsem volt egyedi eset, […]

„Ég rajtam az egyenruha, szégyellem, hogy tiszt vagyok”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 42. rész A leszerelni vágyó katonákkal tömött hajó útja rövidnek ígérkezik: Károly különösen örül, hogy egy régi ismerőssel, egykori diáktársával találkozik, akinek személye nemcsak a nosztalgikus múltat, hanem a békét és a reményteljes építész-jövőt is felvillantja számára. A rövid spliti kikötés után azonban nehéz napok várnak rájuk: megfeneklenek egy zátonyon, […]

Hadseregszervezet: egy tábori kórház anatómiája

A tábori egészségügyi ellátási láncban a tábori kórházak feladata volt, hogy az első kórház jellegű ellátást nyújtsák a sebesülteknek. A hadosztály egészségügyi intézetekben, illetve a dandár-, ezred- és zászlóalj-kötözőhelyeken csak annyira látták el a betegeket, hogy azok továbbszállíthatóak legyenek a tábori kórházak felé.   A tábori kórház eredetileg három önállóan is működőképes, 200 fő ellátására […]

„Akárhogy is, csak haza! Haza Magyarországra!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 41. rész A Raguzában rekedt katonák élete egyre bizonytalanabbá válik, ráadásul újabb és újabb elcsigázott alakulatok érkeznek a városba, hogy megadják magukat. Károly – nagymamája bölcs előrelátásának köszönhetően – ugyan a vésztartaléknak szánt ezüstpénzei révén tud élelmet vásárolni, de e forrás kezd kiapadni, így akvarelljei eladására kényszerül. A növekvő létszámú […]

„Bizonyára a leghevesebb tankharcokat kell majd megvívni!”

A caporettói offenzíva után, 1917 novemberében az olasz síkságon előretörő honvéd ezredeknek is felhívták a figyelmét, hogy új harci eszközök megjelenésére kell számítaniuk: a tankokra. A következő hónapokban viszont nem került sor ellenséges tanktámadásra, de fel kellett készülni rá. Ezt tette a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnoksága is, és a front ismételt megmerevedése után […]

„Én a magyar királynak felesküdött tisztje vagyok, aki semmi körülmények között sem lehet lázadó!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 40. rész Károly albániai lovas kalandja után sem szűnnek meg a megpróbáltatások. A visszavonulás közben lázas lesz: kiderül, hogy maláriát kapott, a megfelelő kezeléshez pedig gyorsan kórházba kell kerülnie. Drótkötélpályán jut Durazzóba, majd – egy békéscsabai ismerős orvos révén – hajón a raguzai császári és királyi hadikórházba. Az ellátás egyre […]

Haynik Géza hadifogoly naplója

A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum (Gemersko-malohontské múzeum v Rimavskej Sobote) 2021 áprilisában különleges könyvvel gyarapította a Nagy Háború százéves évfordulójára kiadott visszaemlékezések sorozatát. Dr. Kerényi Éva muzeológus a két világháború között Rimaszombatban élt Haynik Géza (1885–?) tisztviselő, újságíró három füzetben megírt korabeli naplószerű jegyzeteit nemcsak oldalanként lefényképezve, hanem szövegét megformázva két nyelven, magyar és szlovák változatban […]

1 … 46 47 48 49 50 … 196

Legfrissebb hozzászólások

@Ratkovicné Kiczenko Lukrécia // 2026.06.06. 20:06Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!