Képeslap-kincsek 2. Ma képeslap-kincseinkből két, az első világháború idején létesített nyugat-galíciai katonai temető-ábrázolást választottam ki. Mindkettőt az Eduard Strache (1847-1912) politikus, kiadó, újságíró nevével jelzett, csehországi Warnsdorf (ma: Varnsdorf) és Haida (ma: Nový Bor) székhelyű cég nyomta és adta ki, amelyet atyja halála után fia, Robert (1875-1943) vitt tovább, 1917-ben létrehozva még egy bécsi lerakatot […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 7. rész Önkénteseink egyre jobban kiismerik magukat a katonaéletben, de izgalommal várják az első őrszolgálatot, amit a lőszerraktárnál kell adniuk. Az első őrség után egy vizsga letételével az első csillag megszerzésére is lehetőségük nyílik. Első ütközetüket is megvívják, bár ezúttal még nem a harctéren, hanem az őszintén utált trénönkéntesek heccelésével… […]
Azok számára, akik gyakran forgatnak 1945 előtti hadtörténelmi szakirodalmat, minden bizonnyal ismerősen csenghet vitéz Rubinthy Dezső vagy Rubint Dezső (mindkét névváltozatot használta) neve. Ő volt az, aki sajtó alá rendezte József főherceg A világháború, amilyennek én láttam címmel megjelent visszaemlékezéseit, ő írta Az összeomlás című kötetet is, amire a két világháború közötti időszakban rendkívül sokan […]
Sasi Lajos a Nagy Háborúban A kassai érettségi vizsgát követően könyvelőként dolgozó Sasi Lajos életét is gyökeresen felforgatta az első világháború. 1914-ben őt is behívták katonának, a tartalékos tiszti kiképzést követően karácsonykor már az orosz fronton van. 1915 tavaszán súlyosan megsebesül és hadifogságba esik, ahol három évet tölt. Az első világháborút az olasz fronton 1918 […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 6. rész Hősünk lassanként megismerkedik bajtársaival, akik a legkülönbözőbb társadalmi háttérrel érkeztek az önkéntes iskolába. A tanulók a sok gyakorlás következtében egyre ügyesebbé válnak a lovon és az alaki gyakorlatokon egyaránt, bár a kimaradás előtti parancskiadásra felvett nem megfelelő öltözet még képes meglepetéseket okozni. Az iskolában végre elkezdődnek az ágyús […]
Német katonai léghajók alkalmazása a balkáni fronton az Osztrák–Magyar Monarchia területén létesített bázisról A Nagy Háború második évében, a Görögországban fellépő brit erők térnyerése, a Bulgáriában folyó harcok támogatása, valamint később az Antant oldalán hadba lépett Románia bombázása érdekében, a német és a k.u.k. hadvezetés egy léghajóbázis létesítéséről döntött, amit 1915 októberében-novemberében fel is építettek […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 5. rész Az önkéntesek számára az első igazi megpróbáltatás a lovaglóóra lesz. Nem így Károlynak, a kiváló lovasnak, aki magában jót mulat a kezdők szerecsétlenkedésén. Eljönnek az első kimaradások is hétvégenként: Nagyvárad, a Körös-parti Párizs nemcsak a művészek, hanem a tüzérönkéntesek részére is remek lehetőségeket kínál a szórakozásra… Amikor […]
Az első világháborús hadigondozás Magyarországon – 3. rész A m. kir. Rokkantügyi Hivatalt 1915 szeptemberében állították fel, szervezetét és feladatait a 3.301/1915. M. E. számú rendeletben határozták meg. Felállításával érvényesült a két, e témában legtöbbet hangoztatott elv: a rokkantgondozás állami feladat, s annak fő célja a hadirokkantak keresőképességének visszaállítása. A m. kir. Rokkantügyi Hivatal feladatává […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 4. rész Hősünk belecsöppen az önkéntes iskola vasfegyelemre, engedelmességre szoktató rendjébe és kezd hozzászokni új élethelyzetéhez, amit az immár kézhez kapott egyenruhája is segít. Oktatóik a tanórákon a tüzérek számára szükséges minden ismeretet igyekeznek a fejükbe tölteni, bár meglehetősen unalmas és szájbarágós módon. Fontos esemény, hogy megérkezik a bátyja által […]
Az utak mentén álló kő-, fa- vagy bádogkereszteknek (latinul: crux viator) megvan a maguk története, amely gyakran szomorú is lehet. Egy ilyen, az első világháborúhoz kötődő kereszt áll a délvidéki Zenta melletti Felsőhegytől két kilométerre délre, amely a köztudatban Csépe-kereszt néven ismert. A szakrális kisemlékműveknek minősülő útszéli keresztek a gyakorlatban a tájékozódást is segítik […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!