A Szerb Királyság első világháborús veszteséglajstroma

A 2019 októberének végén megrendezett 64. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron ismerhette meg a történészszakma és a hadtörténelem iránt érdeklődő nagyközönség a Szerb Királyság első világháborús katonai és polgári emberveszteségeinek összeírása (Попис војних и цивилних губитака Краљевине Србије у људству у Првом светском рату) című kiadványt. A 14 kötetes kiadvánnyal Szerbia Védelmi Minisztériuma egy évszázados adósságot kívánt […]

„Előbb még asszonyra áhítozó bakahullák…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 22. rész A Bejlevina magaslat elfoglalását követően, 1914. november 12-én hajnalban megindul katonaorvosunk alakulata a Valjevo felé hátráló szerbek után. Egyik havas hegytetőt a másik után másszák meg. A nagyváradi 37-es zászlóaljnak kell elfoglalni az erősen megszállt Glavica magaslatot, ahonnan minden mozgásra azonnal géppuska tűzzel reagálnak. Ezt követi […]

Fülöp Máté sírjának a felkutatása

Cserven Tibor olvasónkat öt éve foglalkoztatja nagyapja első világháborúban hősi halált halt testvérének a története. Egyéni kutatása eredményre vezetett: az elmúlt években sikerült megtudnia Fülöp Máté halálának a körülményeit és megtalálnia az olaszországi Proseccóban a végső nyughelyét. Szerkesztőségünknek 2019-ban küldött írásában összefoglalta a kutatásai addigi eredményeit. A történet 5 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy beszélgetés […]

„Sebesült és sebesült között, még ha ellenség is, nem szabad különbséget tenni…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 21. rész A Bejlevina magaslat oldalában teljes káoszban töltött 1914. november 10-ei éjszakát követően a világosban rendeződnek a 3. hegyi dandár zászlóaljai. A segélyhelyen lehet igazán érzékelni a fejetlen éjszakai támadás borzalmait. Egész nap, majd november 12-re virradó éjszaka is válogatás nélkül kezeli ezredorvosunk és medikusa az eléjük […]

Aki az első amerikai ágyút megtöltötte: Louis Varady (Várady Lajos)

Amerikai magyar katonák 3. Az első világháborúban harcoló magyar származású amerikai katonákat bemutató sorozat előző részében megismerkedhettünk Alex Arch, azaz Ács Sándor őrmesterrel, aki az első amerikai lövést leadó tüzérüteg parancsnoka volt. Ácsról azt írták, ő húzta meg a 75-ös ágyú zsinegét, amivel megadta az „alaphangot” az amerikai részvételnek a háborúban. Volt azonban még egy […]

„Jó hírünk van Szerbiában”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 20. rész Az 1914. november 7-ei sikeres drinai átkelést követően hamarosan megindul katonaorvosunk alakulata Szerbia belseje felé. Hadifoglyoktól értesülnek, hogy a szerb hatóságok a magyarok kegyetlenkedésének a hírét terjesztik, s menekülésre szólították fel a lakosságot. Az elhagyott településeken húsban, rakiában és jabukában nem szenvednek hiányt, sóban és kenyérben […]

Best of 2019

Kedves olvasóink! 2011 óta minden évben december 31-én visszatekintünk az eltelt esztendőre, és megosztjuk a statisztikák alapján összeállított legnépszerűbb posztok 12-es listáját. Így teszünk most is, és reméljük, velünk együtt újraolvassátok a számotokra érdekesebb írásokat, esetleg találtok olyan cikket is, amit még nem olvastatok. A 2019-es év legnagyobb közérdeklődést kiváltó írásai az úzvölgyi temetőről szóltak […]

„Anyád sem fürösztött így meg soha…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 19. rész 1914. november 6-áról 7-re virradóra Bratunac településnél a III. hegyi dandár drinai átkelését irányító Rizetti alezredes a számukra kijelölt, de a szerbek által belőtt helytől 400–500 lépésre délebbre irányítja a csapatokat. Az éj leple alatt sorra indulnak neki a zászlóaljak a víznek. A halálos félelemben várakozók […]

Karácsony a Dunajec partján

A 41. honvéd gyaloghadosztály első háborús karácsonya 2019 december elején jelent meg Suslik Ádámmal közös munkánk, „A Monarchia katonája – Schamschula Rezső tábornok élete” című könyv. A kötetben a tábornok életrajza mellett – mivel attól nehezen elválasztható – nagy hangsúlyt kap a 41. honvéd gyaloghadosztály világháborús hadtörténete is. Ebből következik egy rövid írás a tábornok […]

„Ez az utolsó karácsony a Feldben”

Nagyecséri Kánitz László a cs. és kir. 15. huszárezred főhadnagya 1914 júliusától a harctéren teljesített szolgálatot és mint parancsőrtiszt 1917 karácsonyán a cs. és kir. máramarosszigeti 85. gyalogezredhez volt beosztva. 1917. december 24-én az ezred tábori újságjába, a Manilowa karácsonyi számába a közelgő béke eljövetelében reménykedő cikket írt. A harctéri hangulatjelentést az Egri Újság és a […]

1 … 58 59 60 61 62 … 189

Legfrissebb hozzászólások

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm, megnézem.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm.

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet