„Istenem! De szerencsétlen is vagyok én az előléptetéssel…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 3. rész 1917 februárjában hősünk a Golneken folyó műszaki munkák közben, szabadidejében megszemléli a Dutovlje és Kostanjevica között épített tábori vasutat, és gyűjtögeti az olasz röplapokat. Az erődítési munkákkal elégedettek a felettesei, azonban ő egyáltalán nem az előmenetelével…   [1917.] február 12. Ma reggel ¾ 6-kor indulunk […]

„…nem látunk semmit…”

Bíró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből A közelmúltban egy nagyon érdekes és értékes forráskiadvány jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában, amely Bíró Lajos újságíró, prózaíró és színpadi szerző munkásságának egy kevésbé közismert részletével ismerteti meg az olvasót. Kevesen tudják ugyanis, hogy Bíró az első világháború során, 1914-től 1916-ig a Pester Lloyd […]

„Halottak napján”

Vers a lövészárokból 1915. november 1-jén, a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred „A. A.” monogramot viselő ismeretlen honvédje, miközben alakulata a Monte San Michelén állomásozott, a harcok szünetében egy verset vetett papírra.   1915 októberének utolsó napjaiban a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred nagy veszteségekkel járó harcokban védte állásait San Martino község közelében. […]

30 és felesek, kavernák, röpcédulák, temetők

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 2. rész Megszaporodtak a 30 és felesek – állapítja meg hősünk 1917 februárjának első heteiben Lipa környékén. A viszonylag nyugalmas időszakot kihasználva – a Golneken folyó műszaki munkálatok felügyelete mellett – a környékben tesz látogatásokat és érdeklődve szemléli Komeni-fennsík mozgalmas életét.   [1917.] február 1. Reggel a […]

Egy legenda nyomában az Isonzó partján

Bertalan Árpád 100 évvel ezelőtti haditettének emlékére Vitéz Bertalan Árpád őrnagy (posztumusz alezredes) legendás személyiség volt. Leginkább mint a magyar katonai ejtőernyőzés atyja vált ismertté a témával foglalkozó kutatók és a fegyvernem mai katonái számára. Azonban még az utóbbiak közül is csak kevesen tudják, hogy Bertalan Árpád – akkor hadnagy – alig pár nappal 19. […]

Egy medikus fotói Caporetto után

A caporettói áttörés hatása megdöbbentette a látvánnyal szembesülőket. Egyik korábbi posztunk hőse, a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton szolgáló dr. vasvári Kósa György medikus 1917 decemberében jutott el az elfoglalt területre. A kórházvonat feltehetően Görz érintésével jutott el a Palmanovától délre fekvő Cervignanóig, hogy teljesítse szolgálatát és a sebesülteket hazaszállítsa. Kósa hadnagy bejárta […]

„What cause it all?”

A caporettói áttörésről (1917. október 24–27.) Az olasz haderő az első világháborúban 1917 őszéig 11 nagy csatát vívott az Isonzónál az osztrák–magyar hadsereggel. Valamennyiben az olaszok támadtak. A 11. isonzói csata után az olasz hadvezetés úgy számolt, hogy újabb nagy csatára majd csak 1918 tavaszán kerül sor. 1917. október 24-én azonban osztrák–magyar és német támadás […]

100 évvel Caporetto után

Válogatás Kókay László fotóiból A caporettói áttörés 100. évfordulójához közeledve úgy döntöttünk, hogy a héten megszakítjuk Kókay László épp futó 1917-es naplósorozatának a közlését és ugrunk az időben. Hősünk 1917 októberéről és novemberéről írt naplói ugyan nem maradtak fenn, azonban erről az időszakról is sok érdekes fotó megőrződött a hagyatékában. Ezekből közlünk most egy válogatást […]

Az I. világháború térképeken. Válogatás a gyűjteményből

Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Az Országos Széchényi Könyvtár a centenáriumi években több első világháborús tematikájú tárlatot is rendezett. Kiállítássorozatuk legújabb része az intézmény egykori első világháborús gyűjteményéből nyújt válogatást, bemutatva korabeli térképeket, papírmaketteket, játékokat és más különleges dokumentumokat.   Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye jól ismert lehet a korszakkal foglalkozó kutatók számára. […]

Olasz hadifoglyok nyughelye Debrecenben

Talán kevesen tudják, hogy a Nagy Háború során a cívisvárosban különböző nemzetiségű hadifoglyokat őriztek. Közülük legtöbb a keleti fronton fogságba esett orosz katona volt, de érkeztek ide olasz, szerb és román foglyok is. Sokan itt haltak meg a fogságban, köztük 72 olasz katona, akiket a város különböző temetőiben hantoltak el.    Olasz hadifoglyok szállítása a frontról(Forrás: […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.