Búcsú Kirlibabától, indulás az oroszok után

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 33. rész Az oroszországi változások hatására 1917 júliusának végén Kirlibaba térségében is megindul az orosz csapatok visszavonulása. Az újvidéki 6-osok I. zászlóalja is üldöző különítmény lesz, s el kell hagyniuk a szépen berendezett állásaikat. Hősünk százada halad az előrenyomuló alakulatok élén és harcfelderítés lesz a feladata…   Fruntea, […]

„Sírva mentek előre a katonák”

A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek.   Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]

Támadás a Dadul ellen

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 32. rész A húsvéti különbéke után, 1917. április 25-én megindul a támadás a Dadul ellen. A cseh 42-es zászlóalj mellett az újvidéki 6-osok 2. századának is be kell kapcsolódni az akcióba. Imre Gábor először csak megfigyelőként követi az eseményeket, azonban Pálmai főhadnagy sikertelensége után az orosz támaszpont bevételekor […]

Húsvéti különbéke Kirlibabánál

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 31. rész 1917 áprilisában a Dadul oldalában tervezett támadás előkészületeit váratlan esemény szakítja meg: az oroszországi forradalom hatására a pravoszláv húsvét idején létrejön a spontán fegyverszünet. A katonák kibújnak a lövészárkaikból és a senki földjén találkoznak, együtt ünnepelnek és az orosz állásokba is átmennek. A hadvezetőség is eltűri […]

„Színaranyból van a béke trombitája…”

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 30. rész Az orosz előretolt állás elfoglalása után nyugalmas időszak következik a Dadul oldalában létrejött ároklabirintusban. Hősünk alakulata Fruntea mellett tölti 1916 karácsonyát. A békésebb időszakban Imre Gábor verseket farag a tájról, katonatársairól, mindennapi érzéseikről. 1917 tavasza a béke várásával köszönt rájuk. A katonák is vidáman énekelnek a […]

Barakonyi Károly debreceni diákévei

Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg a figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról.   […]

Sasvári hadnagy különös szerencséje és a hajnali rajtaütés

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 29. rész A magaslat sikeres elfoglalása után megmerevedik a frontvonal és leesik az első hó is a Dadulon. Állásépítésbe kezdenek. A lövészárokélet mindennapjai várnak hősünkre és csapatára, míg az előretolt orosz állásból nem kezdik sorra kilőni a megfigyelőket, így 1916. november 20-án hajnalban rajtaütésre indul egy rohamcsapat az […]

Pünkösdi vers a lövészárokból

A háború poklában átélt napok a tábori levelek és frontnaplók mellett gyakran versek írására is ösztönözték az arra érzékeny lelkű katonákat. Így volt ezzel a dunapataji származású Szél János szakaszvezető is, aki 1918 pünkösdjéről emlékezett meg egyik költeményében.   Pünkösd Jövel szentlélek, szállj le a földre hozzánk, Hogy újból viruljon, örvendjen szép hazánk. Önts a […]

Olasz hadifogoly-temető a Magyar Szibéria helyén

Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el.    (A szerző fotója 2017 májusában) Ez a […]

„Előre hatosok!”

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 28. rész Az orosz támaszpont elfoglalása után Kirlibabánál másnap hajnalban tovább folytatódik a Dadul hegyhát elleni támadás. Hősünk megritkult csapata ezúttal csak szemlélője a magaslat birtoklásáért a kecskeméti, gyulafehérvári és újvidéki századok elkeseredett támadásának, oda-vissza hullámzó véres harcának, majd diadalának. Nem elég azonban a magaslatot elfoglalni, meg is […]

Legfrissebb hozzászólások

@my site // 2025.06.24. 03:06Wulff Olaf hazatér

I really love your site.. Excellent colors & theme. Did you develop this website yourself? Please reply back as I'm trying to create my own personal site and would like to learn where you got this from or exactly what the theme is called. Many thanks!

@internet // 2025.06.23. 17:06Wulff Olaf hazatér

Good day I am so delighted I found your weblog, I really found you by mistake, while I was browsing on Digg for something else, Anyhow I am here now and would just like to say thank you for a incredible post and a all round thrilling blog (I also love the theme/design), I don’t have time to browse it all at the minute but I have bookmarked it and also added your RSS feeds, so when I have time I will be back to read a lot more, Please do keep up the awesome b.

@Pintér Tamás // 2025.06.19. 20:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.

@Bálint Ferenc // 2025.06.19. 08:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?