Imre Gábor naplója az orosz frontról – 38. rész A Magura sikeres elfoglalása után a Feredeul elleni támadás következett. Hősünk szakasza ezúttal is a támadó csoport élén halad. Az újabb sikeres akciót követő előrenyomulás közben egy tragikus kimenetelű véletlen kézigránát-robbanás okoz némi megtorpanást, aminek hatására Imre Gábor a kézigránátokkal kapcsolatos korábbi eseteket is felidéz… […]
Nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastam a Nádasdy Huszármúzeum honlapján a Huszáros – Egyperces rovatban Takács Zoltán Bálint Szerelemben és háborúban című írását. Azonnal eszembe jutott egy gyönyörű elbeszélés, amely a Nagy Háború idején esett meg. Az igaz történet mesélője egy egykori kiváló huszártiszt, a debreceni 2. honvéd huszárezred tagja, vitéz váradi Beöthy-Zsigmond László. A történetet […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 37. rész Hősünk veszélyes új megbízatást kap: egy félszázaddal erőltetett menetben kell megközelítenie és az oroszok előtt megszállnia a Magurát. A különítményben vele tart a „három legjobb harcos”, közöttük az időközben őrmesterré és szakaszparancsnokká előlépett, a Doberdó óta harcostárs, Balogh Jancsi is. Na és persze Dodó kutyáról se […]
A Doberdón bárói címet és san martinói előnevet szerző Heim Géza főhadnagy igazi háborús hősnek számított. Neve a blog olvasói számára is jól ismert. A kiemelkedő katonai teljesítményt nyújtó főhadnagy magánéletébe, háború előtti és utáni életútjába 100 éve kötött házassága apropóján nyújtunk betekintést. A házassági évforduló egy olyan családi ünnep, amelyen a házastársak a házasságkötésükről […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 36. rész Éjfél után orosz srapnelek ébresztik hősünk üldöző különítményét. A sötétség és a köd leple alatt megközelítik a Runkul magaslatát, ahová az orosz utóvéd fészkelte be magát. A cserkeszek támaszponttá alakították a korábban a mieink által kiépített állásokat. Kiűzésükhöz a rohamjárőr tudás ad segítséget… Éjfél után […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 35. rész Hősünk oroszok nyomában rohanó üldöző különítménye egyre lassabban halad és a Runkul magaslatával szemben meg is akad. Újra kitör a csetepaté az orosz utóvédekkel, s végül éjszakára tábort vernek a Botosul oldalában lévő erdőben. Imre Gábornak hálótársa is akad… Míg Zandek elindította a felderítő járőrt […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 34. rész Hősünk felderítő különítménye szorosan a Kirlibabától Bukovina felé visszavonuló oroszok nyomában halad. Hamarosan össze is akadnak és megvívják az első összecsapásukat a kozák utóvédekkel. Közben megtalálják az oroszok búcsúüzenetét, amely komoly figyelmeztetést tartalmaz a tisztek számára… Közben majdnem baj lett. Zandek szakasza a szakadékon átvezető […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 33. rész Az oroszországi változások hatására 1917 júliusának végén Kirlibaba térségében is megindul az orosz csapatok visszavonulása. Az újvidéki 6-osok I. zászlóalja is üldöző különítmény lesz, s el kell hagyniuk a szépen berendezett állásaikat. Hősünk százada halad az előrenyomuló alakulatok élén és harcfelderítés lesz a feladata… Fruntea, […]
A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek. Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 32. rész A húsvéti különbéke után, 1917. április 25-én megindul a támadás a Dadul ellen. A cseh 42-es zászlóalj mellett az újvidéki 6-osok 2. századának is be kell kapcsolódni az akcióba. Imre Gábor először csak megfigyelőként követi az eseményeket, azonban Pálmai főhadnagy sikertelensége után az orosz támaszpont bevételekor […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet