Imre Gábor naplója az orosz frontról – 7. rész Álmában a Városligetben járó hősünket hirtelen felébresztik, mert megindult az oroszok támadása a szomszéd honvédalakulat ellen és a tehermentesítésükre ellentámadást kell indítaniuk. A hajnali szürkületben előretörő félszázad vezetését Imre hadnagyra bízza Kozarev százados, aki közben átveszi a zászlóalj parancsnokságát. Az erdőben megindul a vad előrenyomulás… […]
2016 utolsó napján – mint 2011 óta minden évben – sorra vesszük, melyek voltak az év legolvasottabb írásai. Az alábbiakban kiderül, hogy statisztikánk alapján mely témák érdekeltek benneteket leginkább, egyúttal közzé tesszük örökranglistánkat is, amely az indulástól kezdve mért adatokra támaszkodva mutatja a mindenkori legnépszerűbb 12 posztot. Köszönjük, hogy egész évben olvastátok a blogot, értékes […]
Lepold Antal visszaemlékezése Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd oldalkanonoki minőségben. A ceremónia előzményeire, illetve magára az eseményre így emlékezik Csernoch János – emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására címmel 1963-ban Bécsben […]
Vas vármegyei bakák harctéri naplói 2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 6. rész Boros Péter géppuskás hadnagy elszánt katona volt. A civilben sikeres és víg kedélyű zenetanárt pesszimista, zárkózott, keserű emberré tette az egy éve tartó frontszolgálat, a folyamatos visszavonulás, társai elvesztése, a menyasszonyától való távollét. Imre Gábor megpróbálja jobb kedvre deríteni… Századunkhoz az „öregek” pesszimizmusát Boros hadnagy […]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az egyes védőszakaszokban. Így volt ez a magyar királyi 29. népfelkelő gyalogezred esetében is, amikor […]
1916-ban már a harmadik karácsonyt és Újévet töltötték a katonák a lövészárkokban, a hátországban pedig egyre nehezebbé vált a mindennapi élet. A képeslapon küldött jókívánságokba 1916-ra már egyre gyakrabban foglalják bele a béke utáni vágyakozást. A csukaszürkébe öltözött földműves, kereskedő, kispolgár, falusi vagy városi intelligencia a maga szerény vagy kifinomultabb tehetségével rövid üdvözlőlevelet fogalmazott, amit […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 5. rész Imre felderítő szakasza a kozák kaland után megpihen a szomszédos honvéd alakulatnál, majd a foglyokkal visszatér a saját zászlóaljához, ahol nagy elismeréssel fogadják az egységet. Másnap folytatódik az állás építése, amelyre szükségük is lesz, mert megérkeznek eléjük az oroszok… Bor is került elő. Kitűnt, hogy […]
Könyvbemutató 2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban címmel megjelent, a konferencia előadásainak írott változatát tartalmazó kötetet is. A könyvbemutatón […]
Vas megyéből lelkes kutatócsapat indult december elején útnak, hogy felkeresse a Szent Márton tiszteletére szentelt ukrajnai templomok mellett a császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred galíciai Batków melletti harcainak a helyszínét és temetőjét. A császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred 1914–15-ben a Kárpátokban, a Monarchia galíciai tartományában több ütközetet vívott, hogy az orosz betörést […]
Legfrissebb hozzászólások
Valuable material, Thanks a lot. http://bug.neolab.kr/dokuwiki/doku.php?id=amazon_exode_min
A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.
Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?