Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el. (A szerző fotója 2017 májusában) Ez a […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 28. rész Az orosz támaszpont elfoglalása után Kirlibabánál másnap hajnalban tovább folytatódik a Dadul hegyhát elleni támadás. Hősünk megritkult csapata ezúttal csak szemlélője a magaslat birtoklásáért a kecskeméti, gyulafehérvári és újvidéki századok elkeseredett támadásának, oda-vissza hullámzó véres harcának, majd diadalának. Nem elég azonban a magaslatot elfoglalni, meg is […]
A világháború befejezése után, 1920 nyarán, az olasz háborús veszteségekről készült első összesítő statisztikák 600.000 hadifogolyról szóltak. Mára a történészek valamelyest pontosították ezt az értéket, de az olasz köztudatban és a történelmi szakirodalomban is megmaradt ez a a megdöbbentően magas szám. Olasz hadifoglyok ideiglenes gyűjtőtáborban(forrás: bildarchivaustria.at) Megalapozott lenne az osztrák–magyar és a német világháború […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 27. rész Az orosz támaszpont ellen indított támadás megakad a drótakadályok előtt. Az újabb támadó hullámot lekaszálják az orosz géppuskák, s a tüzérségi támogatásban sincs köszönet. Az oroszok ellenállásának megtörésére kisebb ágyúkat kapnak segítségül… A nagy rohanás az orosz drótakadály előtt ért véget. Futás közben az volt […]
Az 1915. május 7-ei harcok kutatása a Weretyszowon A gorlicei áttörést követően a visszavonuló orosz csapatokat üldöző magyar királyi 20. gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokat vívtak a Magyar Királyság határán a lábukat megvető orosz erőkkel. 1915. május 7-én Laborcő fölött a Weretyszow magaslat elfoglalása presztízskérdéssé vált a magyar ezredek számára. Parancsnokaik az embereik életét nem kímélve […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 26. rész Kirlibabánál a felderítésből szerencsésen visszatérő Imre Gábor zászlóalja új állásba kerül. Az orosz és a saját legénység között feltételezett titkos megegyezés nyugalmának az ellenséges támaszpont elleni támadási parancs vet véget. A bőséges koszt elfogyasztása és a rumadag kiosztása után elfoglalják helyüket a kiindulási állásokban, s a […]
Dr. Berend Miklós orvos, gyermekgyógyász a Nagy Háború kitörésekor hadi önkéntesnek jelentkezett az orosz frontra. Háborúban töltött időszakáról naplót vezetett, amelyet 1916-ban a Singer és Wolfner Kiadó jelentetett meg Dr. Berend Miklós hadi önkénytes honvéd törzsorvos Harctéri naplója címmel. Alcíme: Adatok a magyar honvédség, főkép az 5. h. huszárezred történetéből. A kötetet Senyei József honvéd […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 25. rész Hősünk alakulatát Galíciából a Bukovinai-Kárpátokba, Kirlibabához vezénylik. A betörő oroszokkal szemben a Dadul Névtelen hegyhát nevű nyúlványán 1916. szeptember 28-án a kecskeméti 38-asoktól veszik át az állást. Egy új porosz zászlóaljparancsnokot kapnak, aki „utazik” Imre Gáborra, előbb az állások elé küldi az ellenség szeme láttára drótot […]
Dr. vasvári Kósa György története A Bács-Bodrog vármegyei Kúlán születetett Kósa György a bécsi orvostudományi egyetemen tanult, amikor kitört a háború. 1915 elejétől a háború végéig a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton teljesített szolgálatot. Családi hagyatéka sok érdekes információval és képpel szolgál a kórházvonatok történetéhez is. Dr. vasvári Kósa György a Bács-Bodrog vármegyében […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 24. rész Hősünket bélhurutjával a huszti katonai kórházban gyógyítják egy hétig. A humoros jeleneteket sem nélkülöző kezelést követően, 1916. szeptember 24-én Debrecenben kell jelentkeznie a katonai parancsnokságon, ahonnan egy nap után újra a frontra irányítják. Mielőtt visszaindulna kedves ismeretséget köt a magányos Piroska nevelőnővel. Husztra visszaérve épp az […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.