Imre Gábor naplója az orosz frontról – 21. rész Hősünk a tábori őrsök ellenőrzésére indul, s meglepve tapasztalja, hogy az egyiket elvitte az ellenség. A laktanyában mintaszerű kiképzőtisztnek számító, de a harctéren elgyávuló, a sűrű erdőben haszontalan karddal közlekedő Schäffer törzsőrmesterrel is meggyűlik a baja, miközben a támadás megindul ellenük… Jóval feljebb, mint ahol […]
Taby Árpád és a második zászlóalj dicsőséges napjai a Hétközség-fennsíkon A nagy múltú császári és királyi egri 60. gyalogezred Nagy Háborúban játszott szerepét vizsgálva hamar szembetűnik, hogy a II. zászlóalj külön utakat járt az ezred másik három zászlóaljától. A kikülönített egység egyik leghíresebb haditettét 1918 nyarán a Monte di Val Bellán hajtotta végre, amiért Taby […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 20. rész Az újvidéki 6-os félzászlóalj Kozarev százados által vezetett másfél századát hősünk szakaszának a szeme láttára söpri le a Maximecről az ellenséges támadás. Imre hadnagy is kénytelen visszavonulni az övéivel. Az erdőben éjszakázva ugyan megtalálják a telefonösszeköttetést a lovasdandárral, de újabb csetepatékba keveredve nem lehet tudni ki […]
A Bács-Kiskun megyei Tass első világháborús emlékeit kutatom. Tősgyökeres tassiként természetesen elsőként a családi hagyományokat, történeteket, tárgyi emlékeket gyűjtöm össze. Szerencsére maradt egy-két érdekes családi dokumentum, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a felmenőim gondosan megőrizték a leveleket, fényképeket, hanem annak is, hogy nagyapám, néhai Horváth Lajos főjegyző egyike volt a falu történetét kutatóknak. A […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 19. rész Hősünk szakaszának kalandos visszatérése kivívja felettesei elismerését. Ideiglenesen egy gyalogosított huszárdandárba kerülnek, ahol parancsnokuk, Fráter Jenő huszár ezredes is Imre Gábor tanácsát kéri a Rafailova előtti védelem megszervezésében. Az újvidéki 6-os félzászlóalj a Maximec védelmét kapja feladatul. Elfoglalják az új állásukat, s hamarosan nagy erőkkel megérkeznek […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 18. rész A Ripnán folytatott utóvédharc után két út van a visszavonulásra a magyar határ felé: egy hosszabb és nehezebb, de kevésbé veszélyes, és egy rövidebb, de annál veszélyesebb, mert már az oroszok által elfoglalt területen keresztül vezet. Hősünk szakasza Baloghra hallgatva a veszélyesebbet választja. Zielonánál az oroszokba […]
Száz évvel ezelőtt, 1917. március 8-án a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezred rohamkiképzést kapott századai és a 39. honvéd hadosztály többi egysége visszafoglalta az oroszoktól Erdély keleti határán a stratégiai fontosságú Magyaros-hegycsoportot. – Bánkuti Ákos barátunk is megemlékező írást küldött számunkra az eseményről, amelynek az emlékét a budakeszi szervezetük évek óta a helyszínen is […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 17. rész Az áltámadással tarkított tábori őrsbeli kalandokból sikeresen visszatérve újabb visszavonulás vár hősünk csapatára, majd rövid pihenő után a Zielona mellett található 1200 méteres Ripna magaslatot kell megszállnia és tartania a szakaszával. A viszontlátásban a parancsnoka sem túlzottan bízik… Zielonától néhány kilométerre, mint az utóvéd parancsnoka […]
1917. március 8-án délelőtt a Csíkszentmártontól északkeletre, az Úz völgye fölé emelkedő Magyaros-tetőn a magyar honvédek komoly fegyverténnyel jegyezték be magukat a Nagy Háború történetébe. A támadás értékét nem az elért eredmény nagysága, mélysége, hanem annak hatékonysága és precíz végrehajtása emelte a mindenkori hadtörténeti kutatások fókuszába. A román hadüzenetet követően Erdély délkeleti szeglete ideiglenesen ellenséges […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 16. rész A szerencsés esti támadást és orosz ellentámadást követőn alábbhagy a harc. Lassan múlik az éjszaka. A sok fogoly őrzése is gondot okoz. A hajnal beköszönte újabb izgalmakat hoz hősünk alakulatának: az úton óvatlan ellenséges osztag közeledik feléjük… Képzelhető volt, az üres árok láttára mekkora meglepetés […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet