Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 10. rész 1917. április 9-én, húsvét másnapján állásba mennek a szegedi 46-osok. A reifenbergi szerpentinen felfelé vezető út megizzasztja ugyan a társaságot, de a „vesztüket érző” századok egymást ugrató vidám viccelődésével telik. A barakkokban, majd a kavernákban már jóval komorabb lesz az élet… [1917.] április 9. […]
A 17-es népfelkelők utolsó háborús karácsonya 1917. december 24. A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a fegyverszüneti tárgyalások után joggal reménykedtek, hogy ez lesz az utolsó háborús karácsonyuk… „November 1-én érkezik meg […]
Feltartóztató csata a Piavénál és a Monte Grappán 1917. november–decemberében, a „caporettói csoda” és a Tagliamentón való átkelés után folytatódott a német és az osztrák–magyar támadás és sikeres előrenyomulás. A Monarchia hadvetetésénél olyan vérmes reményekkel, hogy az olasz haderő akár le is győzhető, hasonlóképpen, mint 1915 végén a szerb és 1916-ban a román, de ha […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 9. rész 1917 áprilisának elején a szegedi 46-osok pihenője alkalmával hősünket kérésére beosztják az I. zászlóalj 3. századába, a „dicső hármasok” közé. Nagypénteken a lakóépületük udvarán felfedezi a doberdói dekkungbeli társát, akinek a holthírét ő írta meg a feleségének. Húsvétkor megteszik az első szakasz altisztjévé, s megfogadja, […]
Gereben Ferenc: „Most minden valamirevaló férfinak itt a helye!” című kötetéről Habár egy könyvnek leginkább a belbecs az igazi értékmérője, ki tagadhatná, hogy az olvasó számára néha a külcsín akár önmagában is rabul ejtő lehet… Gereben Ferenc könyve számomra ilyen: amikor olvasóként először kézbe vettem, a tekintetem mosolygósra változott és azonnal éreztem, hogy ez egy […]
Emlékezés Miskolc háziezredére – 100 éve történt: A 10-es honvéd hét Az egykori magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezredről – melynek emlékét napjainkban utcanév, illetve honvédszobor őrzi – a legtöbb miskolcinak a hősiesség, az első világháború harcterein elért katonai sikerek jutnak az eszébe. Az ezred honvédei egykor sok dicsőséget szereztek Borsodnak és székvárosának, Miskolcnak. A […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 8. rész Hősünk nagy örömére 1917. március 26-án visszakerül az ezredéhez. Ivanigrádban le is fotóztatja magát az ismeretlen halottak megörökítésére szolgáló fényképezőgéppel. Új beosztása a szegedi 46-osok műszaki századához szól. Az ezred épp lejön az állásból, Reifenbergben és környékén pihen. [1917.] március 25. Ma tekintve, hogy […]
Bencze László A Piave-front című kötete kapcsán „Talán a közérdeklődés számára »kissé hadászattörténeti« ez a munka, mégsem tekinthetjük pusztán a hadtudomány termékének. A katonai-katonapolitikai érdekek, a hátország politikai és militáris irányítási befolyásolási trendjei, a személyes felelősség és a bonyodalmas vezérkari hierarchia-viszonyok is azt a belátást erősítik, hogy bizony a politikai befolyás nemcsak esetleges, gyengécske, kiszámíthatatlan […]
Erdély „ezeréves” határán a Keleti-Kárpátokban, 1916. augusztus végétől másfél éven át folyt a küzdelem a betörő román, majd az orosz csapatokkal. A határvonalat alkotó Tarhavas-hegyről a Tatrosba futó Tarhavas-patak völgyében száz esztendővel ezelőtt történt eseményeket idézzük fel. – Bánkuti Ákos írása következik, aki budakeszi szervezetével évek óta a helyszínen is igyekszik ápolni az ott elesett […]
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 7. rész Hősünk az állandóan mulatozó vad bosnyákok között sem érzi jól magát. Kap ugyan egy magyar társat, de a műszaki osztagban teljesített szolgálatot nem ismerik el frontszolgálatnak, ezért nem lehet zászlós, amit pedig már nagyon szeretne. A szegedi 46-osok kikerültek közben az állásba, de már ez […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!