Vas vármegyei bakák harctéri naplói 2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 6. rész Boros Péter géppuskás hadnagy elszánt katona volt. A civilben sikeres és víg kedélyű zenetanárt pesszimista, zárkózott, keserű emberré tette az egy éve tartó frontszolgálat, a folyamatos visszavonulás, társai elvesztése, a menyasszonyától való távollét. Imre Gábor megpróbálja jobb kedvre deríteni… Századunkhoz az „öregek” pesszimizmusát Boros hadnagy […]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az egyes védőszakaszokban. Így volt ez a magyar királyi 29. népfelkelő gyalogezred esetében is, amikor […]
1916-ban már a harmadik karácsonyt és Újévet töltötték a katonák a lövészárkokban, a hátországban pedig egyre nehezebbé vált a mindennapi élet. A képeslapon küldött jókívánságokba 1916-ra már egyre gyakrabban foglalják bele a béke utáni vágyakozást. A csukaszürkébe öltözött földműves, kereskedő, kispolgár, falusi vagy városi intelligencia a maga szerény vagy kifinomultabb tehetségével rövid üdvözlőlevelet fogalmazott, amit […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 5. rész Imre felderítő szakasza a kozák kaland után megpihen a szomszédos honvéd alakulatnál, majd a foglyokkal visszatér a saját zászlóaljához, ahol nagy elismeréssel fogadják az egységet. Másnap folytatódik az állás építése, amelyre szükségük is lesz, mert megérkeznek eléjük az oroszok… Bor is került elő. Kitűnt, hogy […]
Könyvbemutató 2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban címmel megjelent, a konferencia előadásainak írott változatát tartalmazó kötetet is. A könyvbemutatón […]
Vas megyéből lelkes kutatócsapat indult december elején útnak, hogy felkeresse a Szent Márton tiszteletére szentelt ukrajnai templomok mellett a császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred galíciai Batków melletti harcainak a helyszínét és temetőjét. A császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred 1914–15-ben a Kárpátokban, a Monarchia galíciai tartományában több ütközetet vívott, hogy az orosz betörést […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 4. rész Hősünk korai ébredés után felkeresi a tábori őrsöt. Friss trágyaszagot hoz feléjük a szél, majd a ködben kozák pikák tűnnek fel. Baloghgal együtt vad tüzelésbe kezdenek. A sikeresen végződő hajnali csetepaté után felderítő vállalkozásra küldik Imre Gábor szakaszát, ami újabb kozák kalandba torkollik. Maga is szembekerül […]
Nagykanizsán a helyiek által Citrom-szigetnek nevezett, szükséglakásokból álló lakónegyed egykor József főherceg laktanya néven a Monarchia katonáinak épülete volt. Diadalíves, impozáns főkapujával, a zárt, négyszögletű udvar köré egységes koncepcióval kialakított kaszárnya az időszak legszebb katonai létesítményei közé tartozott. A Dózsa György utcai épületegyüttest a szombathelyi Rauscher Miksa tervezte historizáló stílusban. Az 1902-ben épült laktanya […]
Az 1914 december elején kibontakozó orosz támadás öt északkeleti vármegyét érintett. Elfoglalták a cseh csapatok védelme alatt álló Bártfát, és az ettől keletre eső Sztropkóig nyomultak előre. A száznál is több községet érintő támadásban Sáros és Zemplén megye szenvedte a legtöbbet. Tizenöt Sáros megyei települést teljesen elpusztított az orosz támadás. Harmadrészben elpusztult község Sárosban 5, […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet