„Még a jó Isten is könnyezett ezen a nyomorúságon”

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 1. Új sorozatot indítunk a mai nap. Az 1916-os román hadba lépés 100. évfordulóján az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók visszaemlékezéseiből adunk közre néhány részletet. A sorozat első négy része Balogh György, a Brassó vármegyei barcaújfalui bíró és a vele együtt menekülő lakosok hol megrázó, hol vidám története…   […]

Honvéd őrmester díszruhában

Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről.       A képen egy honvéd őrmester látható díszruhában – az 1906-ban rendszeresített dolmányt viseli, amelyet a jelzett évben […]

Kézdivásárhely román kézen

Az Osztrák–Magyar Monarchia ellen 1916. augusztus 27-én megindított román támadás már annak első napján elérte Háromszék vármegyét. Az agresszió következtében menekültek tömegei keltek útra nyugati irányban. Közülük többen eljutottak a 650 km-re fekvő Szabadkáig, ahol a Bácskai Hírlap újságíróinak mondták el élményeiket.   A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó […]

„A legeszesebb lény az ember, néha a legnagyobb állat”

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 27. rész slovensky Tüzérünk visszaemlékezésének legvégén a harctéri létfenntartási- és életösztönről elmélkedik, s a vad embernek megismert rohamista katonákról is kifejti a véleményét. Végezetül megállapítja: „bellum interdicendum omnio, – vagyis – a háborút teljesen el kell tiltani…”     Harctéri élményeim közé kell még sorolnom azokat a megfigyeléseimet is, amelyek az […]

„Nagy célokat tűztem ki magam elé…”

Mihályfalusi dr. Forgon Mihály 10-es honvéd századparancsnok rövid háborús útja Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon Mihály emlékére egy szobát rendezett be, ahol megismerkedhetünk a településsel és a doktor […]

„Ne késsetek harangok, siessetek csatába…”

Debreceni harangok a Nagy Háborúban Az Osztrák–Magyar Monarchia fémszükségletét már a háború kirobbanása előtt is csak importból tudta kielégíteni. Kivételt ez alól az alumínium jelentett. A háború kitörésével a hadiipar szükségletei ezért megkövetelték minden fontos fém és fémötvözet begyűjtését. A hadipar számára legfontosabb fém, a réz beszerzése különösen nehéz helyzetet teremtett. Ugyanis a Monarchia rézszükségletének […]

Amiről a katonai krónikák nem tesznek említést

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 26. rész slovensky Tüzérünk a harctéri élményei mellett fontosnak érzi, hogy a háború alatt általa megismert vidékek lakosságának az életéről, szokásairól és erkölcsi felfogásáról is megemlékezzen. Erdélyben rendkívüli módon meglepte a szexuális élettel kapcsolatos általános gondolkodás és a nők erkölcsi felfogása…    Ha már leírtam harctéri élményeimet, nem mulaszthatom el, […]

A Holmár család az első világháborúban

Az 1914–1918 között zajló első világháború több millió hősi halottat követelt. Voltak, akiket kitüntettek és életben maradtak, de voltak olyanok is, akik nem tudtak hazatérni szeretteikhez. Közéjük tartoztak az 1715-ben Magyarországra települt, német eredetű Holmár család férfi tagjai is. A családnak a Fejér megyei Rácalmáson és a Tolna megyei Dunaföldváron élő tagjai közül nyolcan fordultak […]

Szent György orosz vitézei

A cirkuszi hadijátékok, amelyek Franciaországból származtak és a híres csaták újrajátszását jelentették, rengeteg szereplőt és állatot mozgattak meg, ezért nagy sikert aratva születtek újjá Oroszországban a Nagy Háború idején. Az első ilyen hadijátékot már az 1877–1878-as orosz-török háború után bemutatták, amikor több mint 100 gyalogos és lovas katona szerepelt a cirkuszban robbanások és füst közepette, […]

„Vége lett mindennek”

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 25. rész slovensky Az Érsekújváron laktanya-ügyeletes szolgálatot ellátó tüzérünket 1918 őszén eléri a spanyolnátha járvány, amit szerencsésen átvészel. A betegágyban telnek napjai az őszirózsás forradalom alatt. 1918. november 14-én fegyelmezetten tér haza a tüzérezred a frontról. Négy év katonai szolgálatot követően Vágovits Gyula 1919. március 20-án tér vissza a polgári […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pásztor Levente // 2025.05.08. 08:05A gorlicei áttörés

Jó poszt, köszönjük. A 39. honvéd gyaloghadosztály elesett hőseinek sírhelyei a Pustki temetőben, a központi kápolnától jobbra találhatóak. A temető szépen gondozott, ajánlom mindenkinek. Ugyanúgy mint Gorlice városka központjában a múzeumot, azon belül is a terepasztalt, ami napról napra mutatja be az áttörés mozdulatait (interaktív módon). Üdvözlettel Pásztor Levente

@Gratzag // 2025.05.04. 18:05A gorlicei áttörés

https://youtu.be/8uDKXRhNIY8?si=n7SZ0dnXatVE56Sg

@Prága Ildikó // 2025.04.14. 08:04„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"

@Pintér Tamás // 2025.04.12. 17:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.