Kajon Árpád egy 1918 elején, Dél-Tirolban készült fénykép nyomába ered. Szerzőnk nagy mestere a régi fekete-fehér képek modern kori színezésének, ennek szép példája az itt bemutatott fotó is, amelynek kapcsán megismerkedhetünk a képen látható katonák téli ruházatával is. Az alábbi képen Őfelsége IV. Károly király látható, amint éppen kezet fog egy ismeretlen alakulat tisztjével. […]
1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására? 1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 24. rész slovensky 1918 nyarán a betegen hazaérkező tüzérünket a trencséni csapatkórházban vizsgálják ki, ahol csak könnyű fegyveres szolgálatra ítélik alkalmasnak. Két havi szabadságot követően Érsekújváron laktanyaügyeletesi szolgálatot lát el. Közben elmeséli ezrede további történetét is. Mielőtt hozzákezdenék leírni az otthoni élményeket, előbb röviden ismertetem a később szintén szabadságra […]
Kókay László brassói naplója a román hadba lépés idejéből A császári és királyi szegedi 46. gyalogezrednél szolgáló Kókay László 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került, miután a Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát. Itt érte a román hadba lépés. Naplójában megörökítette az 1916. augusztus 27–28-ai izgalmas napok eseményeinek egyes részleteit […]
1916. augusztus 27. Amikor 1883 augusztusában a nemrégiben kinevezett osztrák–magyar vezérkari főnök, Friedrich Beck-Rzikowsky altábornagy nagy feltűnést keltő szemleutat tett az erdélyi határ mentén, a tapasztalatait összegző jelentésben nem kevesebb mint 13 betörési pontot talált Románia felől, melyeken keresztül ellenséges erők könnyedén benyomulhatnak a birodalom területére. Ezért azt javasolta a hadügyminiszternek, hogy épüljenek erődök, amelyek […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 23. rész slovensky 1918 tavaszán Csíkszentkirályon szállásolják el tüzérünket egy fiatalasszony házában. Az Ojtozi-szorosból érkező Vágovits Gyula a településen lázas betegségbe esik. Parancsnoka közbenjárására a tábori kórház helyett – 33 hónap frontszolgálat után – hazatérhet Érsekújvárra. Érzékeny búcsút vesz katonatársaitól és Pici lovától… Így kerültünk mi is az Ojtozi-szorosból […]
„Oj Doberdob, oj Doberdob, slovenskih fantov grob…” A Doberdó említésekor nem csupán a magyaroknak jut az első világháború az eszébe, hanem a szlovéneknek is. A két világháború között a mai Szlovéniában Doberdó címmel három különböző alkotás is született: egy népdal és két regény. A „Doberdob, Doberdob, slovenskih fantov grob” (Doberdó, Doberdó, szlovén fiúk sírja) közismert […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 22. rész slovensky 1917 decemberének elején tüzérünk alakulatát a Gyimesből előbb visszavezénylik Gyergyóba a Tölgyesi-szorosba, majd a hónap végén átvezénylik Csíkba, az Ojtozi-szorosba, az Úz völgyébe. Az oroszokkal folytatott béketárgyalások idején, 1918 januárjában átszervezik a tüzérezredet, amelyből a 37. és a 137. honvéd tábori tüzérezred jön létre. Meglepetésként ért […]
A 6. isonzói csata idején, 1916. augusztus 6-án 9 órán át tartó tüzérségi előkészítést követően, délután 4 óra körül indult támadásra a görzi hídfőben az olasz gyalogság. A hétszeres tüzérségi és a négyszeres gyalogsági fölény hamarosan érvényesült a Monte Sabotinón, amely az ellenség kezébe került. Tőlük délre, az Al Ponte-i védőszakaszban egy idős népfelkelőkből álló […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 21. rész slovensky Tüzérünk kedves emlékeket őrzött egy öreg hajótüzérről, aki Pici lovával együtt neki is gondját viselte a háború idején. Gyimesbükkön a Tatros keskeny pallóhídja is egy kedves történetet idézett fel Vágovits Gyula számára az őt fiaként szerető Badari bácsiról. Most pedig szeretnék valami keveset megemlékezni a Badari […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm szépen! Régi adósságom volt.
Gratulálok a poszthoz!
Jó poszt, köszönjük. A 39. honvéd gyaloghadosztály elesett hőseinek sírhelyei a Pustki temetőben, a központi kápolnától jobbra találhatóak. A temető szépen gondozott, ajánlom mindenkinek. Ugyanúgy mint Gorlice városka központjában a múzeumot, azon belül is a terepasztalt, ami napról napra mutatja be az áttörés mozdulatait (interaktív módon). Üdvözlettel Pásztor Levente
https://youtu.be/8uDKXRhNIY8?si=n7SZ0dnXatVE56Sg
Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"
Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.