Búcsúzás – Egy török tiszt naplója a gallipoli csatából

Az első világháborúban a Gallipoli-félsziget védelmében vívott heroikus küzdelem a mai Törökország nemzeti identitásának egyik sarokköve, a modernkori török hőskultusz talán legismertebb szimbóluma. Ennek köszönhetően a félszigeten egymást érik a monumentális emlékhelyek. Filmek, dalok, kiállítások, emléktárgyak és kiadványok tömkelege őrzi a száz évvel ezelőtti harcok és a török katonahősök emlékét. A Gallipoli csaták századik évfordulójához […]

„Éljen a matyar!”

Egy cseh ezred búcsúzása egri állomáshelyétől 1918-ban Az 1918-as forradalmi események meglepő epizódja volt Egerben a magyar és a cseh nemzeti himnusz többszöri elhangzása, ami a városban állomásozó cs. és kir. kuttenbergi 21. gyalogezred pótzászlóaljában szolgáló cseh katonák és a magyar kisvárosi polgárok akkori kapcsolatát jellemezte. A polgári lakossággal ugyanis együtt ünnepeltek a 21-esek is. […]

„Menekülésünk teljesen a kobor sátoros czigányok karavánjához volt hasonlítható”

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 2. A román betörés elől a Brassó vármegyei Barcaújfaluból Balogh György bíró vezetésével szekerekkel menekülő 13 család Erdély középső területei, Földvár, majd Nagy-Küküllő vármegyében Kőhalom felé veszi az irányt, hogy a közbülső megyéket átszelve eljusson a végállomásként a hatóságok által meghatározott Torontál vármegyébe. A 4 férfi, 18 nő, 33 gyerek 18 […]

Tanár és katona

Feleségem Cser Imre nevű dédnagyapjáról sokáig csak annyit tudtam, hogy Budapesten élt, és matematikatanár volt. Nemrégiben az egyik rokon megemlítette, hogy egy világháborús sebesülés következtében egyik fülére rosszul hallott. Unokái annyit tudtak, hogy a Doberdón szolgált, ott szenvedte el a súlyos fejsérülést. Ez az információ felkeltette az érdeklődésemet, és elhatároztam, hogy megpróbálok minél többet kideríteni […]

Az 1916. őszi isonzói csaták

A 7., 8. és 9. isonzói csata 1916 nyarán a hadiszerencse elpártolt az Osztrák–Magyar Monarchia mellől. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva az összeomlás szélére juttatta az osztrák–magyar haderőt; az olaszok a hatodik isonzói csatában elfoglalták a Doberdót és a Görzi medencét, Görz városával együtt; Románia belépett az antant oldalán a háborúba, a román hadsereg benyomult […]

„Még a jó Isten is könnyezett ezen a nyomorúságon”

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 1. Új sorozatot indítunk a mai nap. Az 1916-os román hadba lépés 100. évfordulóján az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók visszaemlékezéseiből adunk közre néhány részletet. A sorozat első négy része Balogh György, a Brassó vármegyei barcaújfalui bíró és a vele együtt menekülő lakosok hol megrázó, hol vidám története…   […]

Honvéd őrmester díszruhában

Az alábbiakban a szerző egy kaposvári műteremben készült egészalakos katonaportrét vesz górcső alá. Nemcsak az egyenruha sajátosságait ismerhetjük meg, hanem azt is, hogyan datálható a fotó, illetve mit tudhatunk meg a kép alapján az egyenruha viselőjéről.   A képen egy honvéd őrmester látható díszruhában – az 1906-ban rendszeresített dolmányt viseli, amelyet a jelzett évben vezettek […]

Kézdivásárhely román kézen

Az Osztrák–Magyar Monarchia ellen 1916. augusztus 27-én megindított román támadás már annak első napján elérte Háromszék vármegyét. Az agresszió következtében menekültek tömegei keltek útra nyugati irányban. Közülük többen eljutottak a 650 km-re fekvő Szabadkáig, ahol a Bácskai Hírlap újságíróinak mondták el élményeiket.   A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó […]

„A legeszesebb lény az ember, néha a legnagyobb állat”

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 27. rész slovensky Tüzérünk visszaemlékezésének legvégén a harctéri létfenntartási- és életösztönről elmélkedik, s a vad embernek megismert rohamista katonákról is kifejti a véleményét. Végezetül megállapítja: „bellum interdicendum omnio, – vagyis – a háborút teljesen el kell tiltani…”     Harctéri élményeim közé kell még sorolnom azokat a megfigyeléseimet is, amelyek az […]

„Nagy célokat tűztem ki magam elé…”

Mihályfalusi dr. Forgon Mihály 10-es honvéd századparancsnok rövid háborús útja Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon Mihály emlékére egy szobát rendezett be, ahol megismerkedhetünk a településsel és a doktor […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.