háborús hétköznapok
Nem sokkal a háború kitörése után megindultak a sebesült katonákat, valamint a rokkantak és az elesettek családtagjait támogató hadsegélyező akciók. A sebesültek pihentetésére, üdültetésére is többféle kezdeményezés született, ilyen volt például a katonaotthonok létrehozása, akár közvetlenül a front mögött, akár a hátország valamelyik városában. Topor István a debreceni Bika mozgóképszínház előterében kialakított intézmény megnyitását idézi […]
A Doberdó-fennsíkon küzdő katonák élete nem csak az állandó harcokból állt. Legalább annyi időt, ha nem többet töltöttek el a frontvonalak mögött tartalékban, pihenőn. Létrejött itt egy különleges tábor is, ami az ott járt magyar katonák számára egy mesebeli „város” illúzióját keltette. Slovenščina 1915 nyarán a hadvetőségnek gondoskodnia kellett az új hadszíntérre érkező nagyszámú […]
Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy a rendőri szervek kisegítésére polgárőrségeket állítanak fel. Vimmer Imre Esztergom város polgármestere 1914. szeptember 15-én adta ki felhívását a városi polgárőrség megalakítására. Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy […]
A Feministák Szegedi Egyesületének tevékenysége a Nagy Háború első éveiben Hogyan hatott az első világháború kitörésének híre az alig fél évvel azelőtt megalakult Feministák Szegedi Egyesületének célkitűzéseire? Miként váltotta fel egyik pillanatról a másikra a nő felszabadításáért és választójogának kivívásáért folytatott küzdelmet az elhivatott szociális és „háborús” tevékenység? A Feministák Szegedi Egyesülete 1914. január […]
Szurmay Sándor vadászélményei a nagy háborúból Szurmay Sándor, a kárpáti csaták és az orosz front híres tábornoka szabadidejében megszállott vadász és horgász volt. A nagy háború után, e két sportág szakírójaként is tevékenykedett. Kalandjait a Vadászemlékek, horgászélmények című, többször is megjelent könyvében tette közkinccsé. Műve anekdotái között számtalan első világháborús vadászélményére is rálelhetünk, amely nagyszerű […]
Szegedi írók és költők a Nagy Háború idején Három, Szeged városához szorosan kötődő országos hírű író-költő az első világháború időszakából: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tömörkény István. Életkoruk nem volt akadály a katonai behívásra, de mégsem lettek frontkatonák, csak a „tollukkal” vettek részt a harcokban. Róluk, hadi alkalmasságukról, háború alatti szerepükről szól ez az írás. […]
Miért került sor a rekvirálásokra? Kik voltak a rekvirálók? Hogyan dolgoztak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Megyaszai Szilvia néhány családi hagyatékból előkerült – eddig ismeretlen – fotó alapján, amelyek az első világháború alatt működő püspökladányi rekviráló bizottság tagjainak arcképét, s a munkájukról készült néhány pillanatképet őriztek meg. Püspökladány mindig mezőgazdasági jellegű település volt […]
Hadkötelezettség, sorozás, egészségügyi alkalmasság az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az osztrák–magyar haderő kötelékébe történő belépéshez szükséges egészségügyi, testi alkalmasság alapfeltételeiről törvény rendelkezett. Az alkalmasság a sorozáson dőlt el, ahol öt kategóriába sorolták az ifjakat. Posztunkban bemutatjuk az állítás és sorozás rendjét, mindezek mellett pedig képet kapunk a katonai szolgálat elkerülésének különféle törvényes és […]
A lövészárkokban egymással farkasszemet néző katonák körében már a háború kezdetétől jelentkezett a másik féllel való barátkozás szándéka. Erre lehetőséget teremtettek az ünnepek, hiszen ezeket gyakran hallgatólagosan fegyverszüneti időszaknak tekintették a szembenálló felek. Köztudomású, hogy az első fronton eltöltött karácsony idején brit és német katonák még futballmérkőzést is játszottak. A frontbarátkozásra szintén számos példa akad […]
Az első karácsony a fronton A katonák 1914 decemberében szembesültek azzal, hogy mire a levelek lehullottak nem tértek haza és a közelgő ünnepet nem a szeretteik körében, hanem a harcmezőn, bajtársaikkal töltik. Ez alkalomból Fényes László Az Est újságírója látogatást tett a szerb hadszíntéren szolgáló katonák között és az átélt élményeiről lapjának 1914. december 29-én […]