Heller Ödön és Laászló Gyula szegedi képzőművészek háborús alkotásai A Nagy Háború számos tehetséges embert „foglalkoztatott” különböző módokon. A harcoló katonák között szobrászok, festőművészek is szolgáltak. Szegedi résztvevői közül két személyt emelünk ki: egy amatőr és egy hivatásos képzőművészt. Mindkettőjük sokszínű munkásságára érvényes, hogy alkotásaikban háborús élményeiket is megörökítették. A hadvezetés külön osztályon foglalkoztatta […]
Nem egészen derék katonák kalandjai a Nagy Háborúban Az első, 1923-as megjelenése óta Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regénye megszámlálhatatlan kiadás élt meg. Jelenlegi tudomásunk szerint több mint 60 nyelvre fordították le világszerte. Nemzetközi népszerűsége töretlen. A csehek számára egy igazi márkanévvé vált. Mindeközben más szemszögből főhőse, Švejk az első […]
Hogyan élte meg a háború éveit egy alföldi kisváros? Kezdeti lelkesedés, mozgósítás, a munkaképes férfiak nagy részének bevonulása, a kieső munkaerő pótlására bevetett hadifoglyok, internáltak, megrendült közbiztonság, gazdasági megszorítások, élelmiszerjegyek, hadikölcsönjegyzések, rekvirálások, a háború vége felé pedig a katonaszökevények fosztogatásai és bűntettei – a hátországi települések jellegzetes háborús krónikája, amit Végső István történész Kiskunhalas példáján […]
„Molnár Ferenc tüneményes irodalmi pályáját koszorúzta meg ezen az estén. Színpadi irodalmunkat – összes erényeivel, hibáival – alig reprezentálhatja jobban ember mint ő. Az irodalom számára nem jelent ez a darab új nyereséget, de emlékezetes darabja lesz a nagy háborúnak.” – írta az Élet című katolikus folyóirat kritikusa 1916-ban Molnár Ferenc A fehér felhő című […]
Nem sokkal a háború kitörése után megindultak a sebesült katonákat, valamint a rokkantak és az elesettek családtagjait támogató hadsegélyező akciók. A sebesültek pihentetésére, üdültetésére is többféle kezdeményezés született, ilyen volt például a katonaotthonok létrehozása, akár közvetlenül a front mögött, akár a hátország valamelyik városában. Topor István a debreceni Bika mozgóképszínház előterében kialakított intézmény megnyitását idézi […]
A Doberdó-fennsíkon küzdő katonák élete nem csak az állandó harcokból állt. Legalább annyi időt, ha nem többet töltöttek el a frontvonalak mögött tartalékban, pihenőn. Létrejött itt egy különleges tábor is, ami az ott járt magyar katonák számára egy mesebeli „város” illúzióját keltette. Slovenščina 1915 nyarán a hadvetőségnek gondoskodnia kellett az új hadszíntérre érkező nagyszámú katonatömeg […]
Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy a rendőri szervek kisegítésére polgárőrségeket állítanak fel. Vimmer Imre Esztergom város polgármestere 1914. szeptember 15-én adta ki felhívását a városi polgárőrség megalakítására. Az első világháború elején a fővárosban és több más településen is felmerült annak a gondolata, hogy […]
A Feministák Szegedi Egyesületének tevékenysége a Nagy Háború első éveiben Hogyan hatott az első világháború kitörésének híre az alig fél évvel azelőtt megalakult Feministák Szegedi Egyesületének célkitűzéseire? Miként váltotta fel egyik pillanatról a másikra a nő felszabadításáért és választójogának kivívásáért folytatott küzdelmet az elhivatott szociális és „háborús” tevékenység? A Feministák Szegedi Egyesülete 1914. január […]
Szurmay Sándor vadászélményei a nagy háborúból Szurmay Sándor, a kárpáti csaták és az orosz front híres tábornoka szabadidejében megszállott vadász és horgász volt. A nagy háború után, e két sportág szakírójaként is tevékenykedett. Kalandjait a Vadászemlékek, horgászélmények című, többször is megjelent könyvében tette közkinccsé. Műve anekdotái között számtalan első világháborús vadászélményére is rálelhetünk, amely nagyszerű […]
Szegedi írók és költők a Nagy Háború idején Három, Szeged városához szorosan kötődő országos hírű író-költő az első világháború időszakából: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Tömörkény István. Életkoruk nem volt akadály a katonai behívásra, de mégsem lettek frontkatonák, csak a „tollukkal” vettek részt a harcokban. Róluk, hadi alkalmasságukról, háború alatti szerepükről szól ez az írás. […]