harcok mezején

A 26-os gyalogezred felvonulása és tűzkeresztsége

Száz éve ezekben a napokban zajlott az osztrák–magyar győzelemmel végződő kraśniki csata, amelynek során az esztergomi 26-os közös gyalogezred átesett a tűzkeresztségen. Az ezred történetének e sikeres, ám súlyos veszteségeket követelő fejezetéről szól az alábbi bejegyzés.    Az általános mozgósítás a győri békehelyőrségben érte a cs. és kir. 26. gyalogezredet. 1914. július 31-én. Esztergomban, a […]

A gorodoki lovasroham orosz szemtanúja

  slovensky 1914. augusztus 17-én Gorodoknál a Monarchia huszárait lovasrohamra vezényelték az őket felkészülten váró orosz állások ellen. A hősies, de értelmetlen akcióban, az orosz tüzérségtől és géppuskáktól kaszálva, majd pedig a visszavonulás során a támadásban résztvevő 5. honvéd lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett. J. Sz. Tihockij orosz századparancsnok részese volt az eseményeknek, amiről a két […]

„Egyenlő a poklok poklával…”

A 20. honvéd gyaloghadosztály harcai a Monte San Gabriele védelmében (1917. szeptember–október) 1917 szeptemberében és októberében az Isonzó mentén az olasz támadások fő célpontja egy 646 méter magas hegy, a Monte San Gabriele volt. A Görztől keletre húzódó magaslat megtartása kulcsfontosságú volt a védekező Monarchia csapatai részéről, ugyanis elvesztése az egész olasz front összeomlásával fenyegetett, […]

Ezredparancsnok a rohamozók élén

A debreceni 39-esek kárpáti húsvéti csata idején vívott harcainak nyomában 1915 tavaszán az osztrák–magyar csapatok elkeseredett harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyarország területére betört orosz erőkkel. Április 5-én, húsvét hétfő hajnalán a debreceni 39-es gyalogezrednek az Érfalu és Szálnok közötti magaslatokon húzódó állásaiba betörtek az oroszok. Az ellentámadást Spiess ezredes, az ezred parancsnoka személyesen vezette… […]

Felderítő vállalkozás a Haláldombnál

Nemrégiben beszámoltam a Doberdó-fennsíkon található Haláldombnál a 2. isonzói csatát követően hetekig sebesülten fekvő osztrák–magyar katonák történetéről. A mostani írás a megtalálásukat eredményező, Barakonyi Károly önkéntes tizedes vezetésével végrehajtott felderítő vállalkozás történetét mutatja be.   Az 1915. július 18-án kezdődött 2. isonzói csata kezdetén a Doberdó-fennsíkon, a Monte San Michele kúpjaitól nyugatra, a lejtő lábánál […]

Rohatyn, 1914. augusztus 29–30.

A 20. honvéd gyaloghadosztály tűzkeresztségének története Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban a 20. honvéd gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokban vettek részt a Monarchia északkeleti szegletében, Rohatyn térségében. A honvédeknek drámai első csatájukban a túlerőben levő orosz csapatok mellett számos egyéb nehézséggel is szembe kellett nézniük…   „Délután 8 óra 30 perckor végre a zaj lassanként […]

„Elrendeltem a harc folytatását”

A Zenta cirkáló 1914-es pusztulásának történetéhez 1914. augusztus 16-án a montenegrói partok előtt blokádot ellátó Zenta cirkáló harcba keveredett a tengeri zár áttörésére induló antant flottával. A harc során a hajót elsüllyesztették. Pachner Pál, a Zenta kapitánya részletes jelentést írt az összecsapásról.   Őfelsége Zenta cirkálójának (korabeli hivatalos nevén S. M. S. Zenta, azaz Seiner […]

Heteken át a senki földjén a Haláldombnál

Az 1915 nyarán zajlott 2. isonzói csata levéltári kutatása során találtam a következő esetre, amely a nyugati front legvéresebb összecsapásaival egyenértékű doberdói harcok helyszíneit és eseményeit ismerve is megdöbbentő volt a számomra, miként egykor az itt harcoló magyar honvédek is így élték azt meg…   Az 1915. július 18-a és augusztus 10-e között zajlott 2. […]

Offenzíva a Piavénál (és ami utána következett)

A XX. századi magyar történelemben szimbolikus jelentősége van a folyóknak. A komor és mégis hősies emlékű Isonzó, vagy a tragikus emlékeket idéző Don mellett különleges szerepet tölt be az olasz Piave. A 95 éve ott zajlott események hatására a folyó neve a magyar katonai hősies helytállás mellett a kudarc, a bukás és az összeomlás szimbóluma […]

A szegedi 46-osok doberdói fája

A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carsóban 2013. március 30-ától kezdve három hónapig kiállításra kerül a szegedi 46-os gyalogezred által egykor innen hazaküldött doberdói fa. Hol állt ez az ezred hadijelvényébe is bekerülő fa, hogyan került Szegedre, s ott hogyan fogadták? A következőkben erre keressük a választ.   A császári és királyi szegedi 46-os gyalogezred […]