harcok mezején
Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/3. rész A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk mai részében az 1916. november 4–11. között a Tölgyesi-szoros birtoklásáért az osztrák–magyar és szövetséges német erők, valamint az orosz csapatok által vívott „tölgyesi csata” történetét ismertetjük. Gyergyótölgyes és Gyergyóbékás környékén az orosz XXXVI. hadtest […]
Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/2. rész A román front megnyílása után a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk második részében az osztrák–magyar csapatok a Maros és a Laposnya völgyében 1916 októberében kibontakozó ellentámadásának és a vidék felszabadításának a történetét ismertetjük. A cs. és kir. 1. hadsereg a […]
A 7., 8. és 9. isonzói csata 1916 nyarán a hadiszerencse elpártolt az Osztrák–Magyar Monarchia mellől. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva az összeomlás szélére juttatta az osztrák–magyar haderőt; az olaszok a hatodik isonzói csatában elfoglalták a Doberdót és a Görzi medencét, Görz városával együtt; Románia belépett az antant oldalán a háborúba, a román hadsereg benyomult […]
1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására? 1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]
A 6. isonzói csata idején, 1916. augusztus 6-án 9 órán át tartó tüzérségi előkészítést követően, délután 4 óra körül indult támadásra a görzi hídfőben az olasz gyalogság. A hétszeres tüzérségi és a négyszeres gyalogsági fölény hamarosan érvényesült a Monte Sabotinón, amely az ellenség kezébe került. Tőlük délre, az Al Ponte-i védőszakaszban egy idős népfelkelőkből álló […]
1916. augusztus 4. – augusztus 16. 1916. augusztus 4-én, péntek reggel az olasz tüzérségnek az osztrák–magyar vonalakra zúdított tüzével elkezdődött a 6. isonzói csata. Julier Ferencet idézve: ez a „csata jelenti az olaszok első – tagadhatatlan – győzelmét.” Az olasz hadvezetés az Isonzó-front áttörésére indított 1915. évi négy támadásának kudarca után új, a korábbiaknál […]
A Doberdó-fennsíkon San Martino del Carso településtől északra, az egykori Templomdomb és a nagyváradi 4-es honvéd emlékgúla közelében van egy különleges hely, amelyet ma már csak kőrakások jeleznek egy modern kerítés tövében. Itt volt egykor a 14-es védőszakasz, ahol mindössze néhány lépésre voltak egymástól a szemben álló felek lövészárkai. 1916 júniusának végén – júliusának elején […]
1916. május 15-én Dél-Tirol keleti része lángba borult. Az osztrák–magyar tüzérség ágyúi hajnali hat órakor mintegy 50 km szélességben ágyútüzet zúdítottak a hegyek között húzódó határ menti olasz erődvonalra. Ilyen tüzérségi előkészítés korábban nem volt az olasz fronton, csak a németek alkalmaztak hasonlót, másutt. Az osztrák–magyar offenzíva az első napokban rendkívül sikeres volt. 1915 […]
A Doberdó-fennsíkon 1916 májusában javában zajlott a középkori hadviselésben oly eredményesen alkalmazott aknaháború. A Monte San Michele magaslatán harcoló magyar honvéd ezredek is kivették a részüket ezekből a véres harcokból, amelyek gyakran egyetlen kőrakásért folytak… A Monte San Michele déli kúpjától délre, a terep adta bástyaszerű kiemelkedésnek megtartása nagyon fontos volt az 1916 tavaszán […]
1916 tavasza a föld alatti aknaharcok időszakát jelenti a Doberdó-fennsíkon folyt összecsapások 15 hónapos történetében. A „vakondháború” eseményei közül is kiemelkedik a San Martinónál 1916. május 8-án történt aknarobbantás esete, amely a szegedi 46-osok egyik századparancsnoka számára a korszak legmagasabb katonai kitüntetését eredményezte a bárói cím elnyerésével együtt. Következzen Heim Géza története. Aknaharc a Doberdón […]