Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára 2015 őszén indította el gazdag első világháborús térképanyagát bemutató tematikus kiállítás-sorozatát. Sorban az első – kapcsolódva a könyvtár nagy kiállításához – a propagandatérképekkel foglalkozott, a gyűjtemény összetétele miatt főként külföldi (brit, francia, német) anyagot mutatva be. A második kamarakiállítás szeptember 29-én nyílt meg, témája pedig, mint az a címéből is […]
Komáromban ugyanúgy lelkes optimizmussal üdvözölték a Nagy Háború kitörését, mint a Monarchia más városaiban. Ez a hangulat azonban hamar alábbhagyott, amint a vasútállomásra megérkeztek az első sebesültszállítmányok. A birodalom huszonhét helyőrségi kórháza közül az egyik, a 18-as számú Komáromban működött. Az egyre növekvő létszámú sebesült elhelyezésére azonban a kolostorépületből kialakított kórház kevésnek bizonyult, így iskolákat […]
Imre Gábor naplója az orosz frontról – 1. rész Régi naplóírónk új sorozatát indítjuk el a mai nap a blogon. A Doberdóról sebesülten hazakerült Imre Gábort 1916 nyarán újra a frontra vezényelték. Alakulata, a császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred kikülönített I. zászlóalja ekkor az orosz hadszíntéren, a Bruszilov-offenzíva védekező harcaiban vett részt. A civilben […]
Zsidó élettörténetek az első világháború idején 2016. november 3-án a 2B galériában Szerelem papírrepülőn – Zsidó élettörténetek az első világháború idején címmel nyílt kiállítás. A molinókon látható korabeli fényképek és a hozzájuk kapcsolódó, családtagok által elmondott történetek a Centropa Alapítvány digitális gyűjteményéből származnak. A szervezet évtizedes munkája során 15 országban készített életinterjúkat és folytatott archiváló […]
Az olaszok Ferenc József-képe 100 éve, 1916. november 21-én hunyt el Ferenc József. „68 évig ült a trónon, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje. Kortársai, akik sorra kihaltak mellőle, másként vélekedtek a 18 éves fiatalemberről, mint a 86 esztendős aggastyánról. Eleinte zsarnokot láttak benne, a kiegyezést követően azonban lassan oldódni kezdett az iránta érzett gyűlölet. Végül […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 8. A Brassó vármegyei barcaújfalusi Jámbor János (1883–1956) hagyatékából – négy másikkal együtt – került elő a Káplár Jámbor János virágoskertje című füzet. Ebben verses formában mesélte el az élete történetét, amin belül külön fejezeteket szentelt a román betörésnek és menekülésüknek. Káplár Jámbor János virágoskertjéből A füzet a szó szoros […]
Arcok a Nagy Háborúból 15. Nyolc arc a hadifogságból, akiknek – egy kivételével – a nevét is ismerjük: a fotó hátoldalán ott az aláírásuk, valamint a kép keletkezésének helye és ideje, Beresovka 1916 február hó 16. Ha a nyomukba eredünk, vajon megtudhatjuk-e a képen szereplő személyekről, hogy kik voltak, honnan származtak, mi volt a foglalkozásuk, […]
Balázs Béla háborús tanmeséje (nem csak) szegedi gyerekeknek 1916. október 29-én vasárnap délelőtt gyerekzsivaj töltötte be a Korzó mozit Szegeden. A helyi feminista egyesület által szervezett népszerű gyermekmatinék már szinte hagyománynak számítottak a városban. Igényes szórakoztató műsoraiknak nem titkolt célja volt, hogy „a háború vadító és durvító benyomásait a gyermekek fogékony lelkében egyensúlyozza.” Ezt az […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 7. Az 1916-os erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók egyes csoportjai a Dunántúlra is eljutottak. A „világot látottak” közé tartozott a Brassó vármegyei Tatrangról származó Barkó István is, aki akkor 12 éves gyermek volt. Ő és társai a Komárom vármegyei Bánhidán, majd Budapesten éltek, amíg vissza nem térhettek szülőfalujukba. […]
Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/4. rész Az 1916. novemberi „tölgyesi csata” után megmerevedett az arcvonal a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medence keleti térségében, ami egyúttal a Magyar Királyság egykori határát is jelentette. Az itteni harcokat bemutató sorozatunk utolsó részében a békeszerződésig vívott állásharcok történetét tekintjük át, és bemutatjuk az összecsapások emlékét őrző cengelléri […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!