Az első világháború előtt az orosz cirkuszművészet szerteágazó forrásokból táplálkozott. Az előadások – a birkózók, bohócok és akrobaták fellépése ellenére – nem olyanok voltak, mint a mostani műsorok, viszont, például a szentpétervári Ciniselli Cirkuszban, minden társadalmi réteg megfordult. A háború kitörése után a cirkusz az egyik leghatásosabb eszköz lett az orosz hazaszeretet és társadalomkritika kifejezésére. […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 11. rész slovensky A Bruszilov-offenzívát követő visszavonulás után, 1916 júniusának végén megindult a német és osztrák–magyar szövetséges csapatok ellentámadása Luck irányába. Tüzérünk számára a Zaturcy körüli véres harcok maradtak a legemlékezetesebbek. [1916.] június 17-ével fokozatosan a szövetségesek javára látszott a hadiszerencse fordulása. Változatos hevességgel folytatódtak a harcok, de […]
Miről árulkodhat egy 100 éves újraszínezett fotó? Mit viselt egy honvéd távírász tiszt a háború kezdetén? A százados tábori ruházatot hord, azaz tábori zubbonyt, térdnadrágot és tábori sapkát. A ruházati cikkek az 1908-ban bevezetett csukaszürke színűek. Ez a szín nem igazán vált be a háborúban, ezért 1916-tól kezdve a tábori szürke váltotta fel. A […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 10. rész slovensky 1916 júniusában a Bruszilov-offenzíva miatti nagy visszavonulás során hírzárlatot rendeltek el, ennek következtében számtalan valótlan hír is szárnyra kapott. Így történhetett meg, hogy elesettnek hitt tüzérünkért is gyászmisét mondattak Érsekújváron… A visszavonulás legkellemetlenebb eseményei közé sorolom, hogy lélegzethez sem jutottunk. Lássunk egy-két példát. Késő estig, néha […]
Károly-bakák, Mária Terézia-ezred, császárhuszárok, Vilmos-huszárok. A magyar, illetve az osztrák–magyar hadtörténelemmel foglalkozó érdeklődő rendszeresen találkozhat ehhez hasonló alakulat-elnevezésekkel. Nem más ez, mint az úgynevezett ezredtulajdonosi rendszer, amely idehaza a Monarchia bukásával jórészt feledésbe merült, bár vannak országok, ahol ma is létezik… Az első világháború kitörésekor számos európai monarchiában létezett az ezredtulajdonosság intézménye. Nem […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 9. rész slovensky Az orosz áttörés hatására 1916 júniusának elején Olyka környékén az egész arcvonalon megindul a visszavonulás. Tüzérünk bevallja, hogy a tervszerűség helyett ez sokszor inkább az oroszok előli hanyatt-homlok menekülésre emlékeztetett. A mai részben ebbe kapunk érzékletes betekintést. Egy pillanat alatt talpon volt mindenki. Ki-ki szomszédjára bámult, […]
A Doberdó-fennsíkon 1916 májusában javában zajlott a középkori hadviselésben oly eredményesen alkalmazott aknaháború. A Monte San Michele magaslatán harcoló magyar honvéd ezredek is kivették a részüket ezekből a véres harcokból, amelyek gyakran egyetlen kőrakásért folytak… A Monte San Michele déli kúpjától délre, a terep adta bástyaszerű kiemelkedésnek megtartása nagyon fontos volt az 1916 tavaszán […]
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 8. rész slovensky 1916 júniusának elején Olyka környékén megindul az orosz tüzérségi előkészítés. Kezdetét veszi a Bruszilov offenzíva. Tüzérünknek az eseményeket felidézve 57 év távlatából is hideg futkosott a hátán… Kínos és várakozásteljes napok és hetek eseményei ülték meg az egész arcvonalunkat, mert a hírszerzések alapján egészen bizonyosra volt […]
1916 tavasza a föld alatti aknaharcok időszakát jelenti a Doberdó-fennsíkon folyt összecsapások 15 hónapos történetében. A „vakondháború” eseményei közül is kiemelkedik a San Martinónál 1916. május 8-án történt aknarobbantás esete, amely a szegedi 46-osok egyik századparancsnoka számára a korszak legmagasabb katonai kitüntetését eredményezte a bárói cím elnyerésével együtt. Következzen Heim Géza története. Aknaharc a Doberdón […]
A háborús hátország életébe enged bepillantást a Kiscelli Múzeumban „[…] Megjegyzés: háborús” A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában címmel március 16-án megnyílt időszaki kiállítás. 1915-ben a Kiscelli jogelődje, a Fővárosi Múzeum Budapest Székesfőváros Tanácsa határozata alapján a „nagy háborúra” vonatkozó emlékek gyűjtésébe kezdett. A múzeum korabeli gyarapodási naplóiba – „háborús” megjegyzéssel – 1914 […]
Legfrissebb hozzászólások
I all the time used to read piece of writing in news papers but now as I am a user of internet thus from now I am using net for posts, thanks to web.
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.