„Agyagemberek”

Az ötödik isonzói csata és előzményei a Doberdó-fennsíkon 1916 márciusában A negyedik isonzói csata 1915. december 4-i befejezése után az olasz haderő hosszabb ideig nem indított összehangolt támadást az Isonzó mentén. Ezt az időt kihasználva mindkét fél védőállásai megerősítésére törekedett, és igyekezett felkészülni az elkövetkező összecsapásokra. Erre nem sokat kellett várni: az antant nyomására 1916 […]

Üteg, löveg, lőszerkocsi, avagy mit kell tudni egy tüzérezredről?

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 3. rész slovensky Az orosz frontra érve tüzérünket 1915 novemberében beosztják a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús tüzérezred II. osztálya 3. ütegéhez. A mai részben apró részletességgel megismerhetjük, hogyan épült fel és működött hősünk tüzérezrede a fronton. Háborús alapismeretek, nem csak a tüzérség tevékenysége iránt érdeklődőknek.   Reggel aztán […]

„Minden emberrel 4-5 orosz birkózott”

A nagyváradi 4-es honvédek tragikus napjai 1914 decemberében A Nagy Háborúban számtalan esetben előfordult, hogy egy-egy alakulat létszáma a súlyos harcok során teljesen megfogyatkozott. Ez történt a magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezreddel is 1914 decemberében a Kárpátokban. Ezeket a súlyos veszteséggel járó napokat követjük most végig. A magasabb parancsnokságok hibás döntései és a véres […]

Véres combok, sáros ivóvíz, avagy irány a front

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 2. rész slovensky A háborúba önként jelentkezett tüzérünkre komoly kiképzés várt 1915-ben Érsekújváron. A gyalogsági, lovassági, műszaki és tüzérségi elméleti ismeretek mellett a gyakorlatban is el kellett sajátítania a katonai tudományokat. A legkellemetlenebb a „véres” lovaglásoktatás volt a számára. A kiképzést követően hamar eljött 1915. november 2-a, amikor a menetalakulat […]

„Oh Istenem, bárcsak mindig Húsvétvasárnap volna a világon!”

Húsvét az orosz hadszíntéren 1916-ban 1916. április 23-án az egész keresztény világ – nyugati és keleti egyaránt – egy időpontban ünnepelte Jézus feltámadását, amelynek következtében sajátos helyzet adódott az orosz hadszíntéren harcoló csapatok lövészárkaiban…      „Persze, bakáinknak nagyon tetszett az a békeállapot. Énekeltek, tréfálkoztak egész nap és szinte elfelejtették, hogy háborúban vannak. No, de őszintén […]

Emlékezés a Nagy Háború hőseire

Egy kiállítás megnyitójáról Ezzel a címmel nyílt fotódokumentumokból és tárgyi emlékekből kiállítás 2016. március 22-én a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. A tárlat születéséről, valamint a megnyitóról és az azt követő kerekasztal-beszélgetésről Topor István küldött rövid képes beszámolót.   A felemelő hangulatú rendezvényt Tulipán Csilla előadóművész első világháborús katonadalokból álló csokra nyitotta. Ezt kövezően dr. […]

Parasztfigura a sakktáblán

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 1. rész slovensky Új sorozatot indítunk a mai nap. Az érsekújvári születésű Vágovits Gyula a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús ezred katonájaként szolgált a háborúban. 1915 őszétől 33 hónapon keresztül megszakítás nélkül frontszolgálatot teljesít az orosz, majd a román fronton. Harctéri naplói alapján 1973-ban írta meg visszaemlékezését a családja […]

Cadorna „nem olyan zseniális ember, mint amilyennek látszott”

Az olasz a haderő felkészülése 1915 telén a háború folytatására Az olasz haderő 1915-ben nem tudta elérni a kitűzött hadászati céljait. Az Isonzónál indított első négy támadásával nem sikerült áttörnie a frontot. Az isonzói csaták rendkívül súlyos emberveszteséggel jártak (1915-ben az olasz hadsereg halottakban és sebesültekben összesen 250.000 embert vesztett), a csapatok kimerültek, a fegyverzet […]

A háborús Budapest

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 43. rész A vonatút végén kadétunk Budapestre érkezik, ahol három hét lábadozás vár rá. A fővárosban nyüzsgő élet fogadja, ahol mindenki üzletel. A kórházi lógósok és a frontkatona egyik párbeszéde egészen párbajig fajul…   Elbúcsúztam százados ismerősömtől, aki Tiszántúlra utazott elfoglalni a katedráját. Engem pedig az előre értesített jó […]

Vöröskeresztes kisegítő kórház Nagykőrösön az első világháború alatt

Az első világháború kitörésekor magasra szökő nemzeti érzületnek fontos szegmense volt a sebesült katonákról való gondoskodás. A hálás nemzet minden lehetőséget meg akart adni a felépülésre azoknak, akik a hazáért harcolva megsebesültek vagy a fronton megbetegedtek. Amellett, hogy a hadsereg maga is intézkedett a sebesült és beteg katonák gyógyításáról és ápolásáról, a társadalom is ki […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.