„Nagy célokat tűztem ki magam elé…”

Mihályfalusi dr. Forgon Mihály 10-es honvéd századparancsnok rövid háborús útja Gömörmihályfalva kis település a történeti Gömör megyében; a Vály-völgyben terül el, lakossága 100 fő körül mozog. A település egyik lakója, Forgon Andor, a falu híres szülöttje, a Nagy Háborúban elesett dr. Forgon Mihály emlékére egy szobát rendezett be, ahol megismerkedhetünk a településsel és a doktor […]

„Ne késsetek harangok, siessetek csatába…”

Debreceni harangok a Nagy Háborúban Az Osztrák–Magyar Monarchia fémszükségletét már a háború kirobbanása előtt is csak importból tudta kielégíteni. Kivételt ez alól az alumínium jelentett. A háború kitörésével a hadiipar szükségletei ezért megkövetelték minden fontos fém és fémötvözet begyűjtését. A hadipar számára legfontosabb fém, a réz beszerzése különösen nehéz helyzetet teremtett. Ugyanis a Monarchia rézszükségletének […]

Amiről a katonai krónikák nem tesznek említést

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 26. rész slovensky Tüzérünk a harctéri élményei mellett fontosnak érzi, hogy a háború alatt általa megismert vidékek lakosságának az életéről, szokásairól és erkölcsi felfogásáról is megemlékezzen. Erdélyben rendkívüli módon meglepte a szexuális élettel kapcsolatos általános gondolkodás és a nők erkölcsi felfogása…    Ha már leírtam harctéri élményeimet, nem mulaszthatom el, […]

A Holmár család az első világháborúban

Az 1914–1918 között zajló első világháború több millió hősi halottat követelt. Voltak, akiket kitüntettek és életben maradtak, de voltak olyanok is, akik nem tudtak hazatérni szeretteikhez. Közéjük tartoztak az 1715-ben Magyarországra települt, német eredetű Holmár család férfi tagjai is. A családnak a Fejér megyei Rácalmáson és a Tolna megyei Dunaföldváron élő tagjai közül nyolcan fordultak […]

Szent György orosz vitézei

A cirkuszi hadijátékok, amelyek Franciaországból származtak és a híres csaták újrajátszását jelentették, rengeteg szereplőt és állatot mozgattak meg, ezért nagy sikert aratva születtek újjá Oroszországban a Nagy Háború idején. Az első ilyen hadijátékot már az 1877–1878-as orosz-török háború után bemutatták, amikor több mint 100 gyalogos és lovas katona szerepelt a cirkuszban robbanások és füst közepette, […]

„Vége lett mindennek”

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 25. rész slovensky Az Érsekújváron laktanya-ügyeletes szolgálatot ellátó tüzérünket 1918 őszén eléri a spanyolnátha járvány, amit szerencsésen átvészel. A betegágyban telnek napjai az őszirózsás forradalom alatt. 1918. november 14-én fegyelmezetten tér haza a tüzérezred a frontról. Négy év katonai szolgálatot követően Vágovits Gyula 1919. március 20-án tér vissza a polgári […]

Károly király szemléje Tenna környékén

Kajon Árpád egy 1918 elején, Dél-Tirolban készült fénykép nyomába ered. Szerzőnk nagy mestere a régi fekete-fehér képek modern kori színezésének, ennek szép példája az itt bemutatott fotó is, amelynek kapcsán megismerkedhetünk a képen látható katonák téli ruházatával is.   Az alábbi képen Őfelsége IV. Károly király látható, amint éppen kezet fog egy ismeretlen alakulat tisztjével. […]

A debreceni 39/V. zászlóalj küzdelmei a román betörés első óráiban

1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására?   1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]

Mit is kell végeznie egy laktanya-ügyeletesnek?

Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 24. rész slovensky 1918 nyarán a betegen hazaérkező tüzérünket a trencséni csapatkórházban vizsgálják ki, ahol csak könnyű fegyveres szolgálatra ítélik alkalmasnak. Két havi szabadságot követően Érsekújváron laktanyaügyeletesi szolgálatot lát el. Közben elmeséli ezrede további történetét is.     Mielőtt hozzákezdenék leírni az otthoni élményeket, előbb röviden ismertetem a később szintén szabadságra […]

„Azt hiszem, háborúba megyünk…”

Kókay László brassói naplója a román hadba lépés idejéből A császári és királyi szegedi 46. gyalogezrednél szolgáló Kókay László 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került, miután a Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát. Itt érte a román hadba lépés. Naplójában megörökítette az 1916. augusztus 27–28-ai izgalmas napok eseményeinek egyes részleteit […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!