A komáromi hősi temető

Komáromban ugyanúgy lelkes optimizmussal üdvözölték a Nagy Háború kitörését, mint a Monarchia más városaiban. Ez a hangulat azonban hamar alábbhagyott, amint a vasútállomásra megérkeztek az első sebesültszállítmányok. A birodalom huszonhét helyőrségi kórháza közül az egyik, a 18-as számú Komáromban működött. Az egyre növekvő létszámú sebesült elhelyezésére azonban a kolostorépületből kialakított kórház kevésnek bizonyult, így iskolákat […]

„Sírás, csókroham, ölelés, utolsó tanácsok…”

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 1. rész Régi naplóírónk új sorozatát indítjuk el a mai nap a blogon. A Doberdóról sebesülten hazakerült Imre Gábort 1916 nyarán újra a frontra vezényelték. Alakulata, a császári és királyi újvidéki 6. gyalogezred kikülönített I. zászlóalja ekkor az orosz hadszíntéren, a Bruszilov-offenzíva védekező harcaiban vett részt. A civilben […]

Szerelem papírrepülőn

Zsidó élettörténetek az első világháború idején 2016. november 3-án a 2B galériában Szerelem papírrepülőn – Zsidó élettörténetek az első világháború idején címmel nyílt kiállítás. A molinókon látható korabeli fényképek és a hozzájuk kapcsolódó, családtagok által elmondott történetek a Centropa Alapítvány digitális gyűjteményéből származnak. A szervezet évtizedes munkája során 15 országban készített életinterjúkat és folytatott archiváló […]

„Meghalt Ferenc József…”

Az olaszok Ferenc József-képe 100 éve, 1916. november 21-én hunyt el Ferenc József. „68 évig ült a trónon, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje. Kortársai, akik sorra kihaltak mellőle, másként vélekedtek a 18 éves fiatalemberről, mint a 86 esztendős aggastyánról. Eleinte zsarnokot láttak benne, a kiegyezést követően azonban lassan oldódni kezdett az iránta érzett gyűlölet. Végül […]

„Mikor Oláhország háborut izene”

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 8. A Brassó vármegyei barcaújfalusi Jámbor János (1883–1956) hagyatékából – négy másikkal együtt – került elő a Káplár Jámbor János virágoskertje című füzet. Ebben verses formában mesélte el az élete történetét, amin belül külön fejezeteket szentelt a román betörésnek és menekülésüknek.    Káplár Jámbor János virágoskertjéből A füzet a szó szoros […]

Berezovkai hadifoglyok

Arcok a Nagy Háborúból 15. Nyolc arc a hadifogságból, akiknek – egy kivételével – a nevét is ismerjük: a fotó hátoldalán ott az aláírásuk, valamint a kép keletkezésének helye és ideje, Beresovka 1916 február hó 16. Ha a nyomukba eredünk, vajon megtudhatjuk-e a képen szereplő személyekről, hogy kik voltak, honnan származtak, mi volt a foglalkozásuk, […]

„Kis gyermekeknek kell ezt mesélni”

Balázs Béla háborús tanmeséje (nem csak) szegedi gyerekeknek 1916. október 29-én vasárnap délelőtt gyerekzsivaj töltötte be a Korzó mozit Szegeden. A helyi feminista egyesület által szervezett népszerű gyermekmatinék már szinte hagyománynak számítottak a városban. Igényes szórakoztató műsoraiknak nem titkolt célja volt, hogy „a háború vadító és durvító benyomásait a gyermekek fogékony lelkében egyensúlyozza.” Ezt az […]

„a falunépe ot várt az álomásba hogy lásák milyen népek a csángok”

Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 7. Az 1916-os erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók egyes csoportjai a Dunántúlra is eljutottak. A „világot látottak” közé tartozott a Brassó vármegyei Tatrangról származó Barkó István is, aki akkor 12 éves gyermek volt. Ő és társai a Komárom vármegyei Bánhidán, majd Budapesten éltek, amíg vissza nem térhettek szülőfalujukba.   […]

Állásharcok 1916 novemberét követően

Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/4. rész Az 1916. novemberi „tölgyesi csata” után megmerevedett az arcvonal a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medence keleti térségében, ami egyúttal a Magyar Királyság egykori határát is jelentette. Az itteni harcokat bemutató sorozatunk utolsó részében a békeszerződésig vívott állásharcok történetét tekintjük át, és bemutatjuk az összecsapások emlékét őrző cengelléri […]

Hősi halál a szerb harctéren

Amikor a várva várt rózsaszínű tábori postai levelezőlap már nem a családfő jó egészségét tudatja az otthoniakkal, hanem a halálhírét erősíti meg…   Dr. Schelker Roland (23-as tábori vadászzászlóalj / 3. század) sorai Molnár Eleknének Rákospalotára, a Bethlen út 11-be: 7/XII. 1914 Nagyságos asszonyom! Szomorú szívvel teljesítem kérését és tudatom, hogy a kedves jó férje […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!