A nagy háború plakátokon: az Auguszta-alap

Az 1910-es években a magyar plakátművészet első aranykorát élte. A plakát közvélemény formáló jelentőségét korán felismerték: az első világháború négy éve alatt propagandisztikus céllal készült plakátok a korszakban külön fejezetet alkotnak. A témák változatosak: hadikölcsönök, hadifémgyűjtés, hadikiállítások vagy más jótékony célú rendezvények hirdetése, de érdemes megemlíteni a háborús témákat csupán ürügyként használó kereskedelmi reklámokat is. […]

Szamár-sziget szellemkatonái

2014 szeptemberében jelent meg Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái című kötete a Külső Magyarok kft. gondozásában. A könyv a Nagy Háború talán egyik legborzalmasabb magyar vonatkozású eseményének, a „halálmarsnak” és az asinarai hadifogolytáboroknak a történetét dolgozza fel.   „Amikor megtörtént minden összeadás és kivonás, Ferrari tábornok számításai szerint végül így festett a halál egyenlete: a szerb […]

A galambdúc

Kovács György háborús naplója – 26. rész A bukovinai fronton egy időben sorra meghaltak a figyelők. Halálukat hátulról érkezett lövések okozták. A rejtély megoldását egy galambdúcban kellett keresni…      A galambdúc. Bukovinai harcok között foglal helyet ez a kis történet, amit szintén itt leírok. Hajtottuk az oroszokat magunk előtt sokszor napokig is, amíg meg tudták […]

„Mentek a szép szál férfiak”

Bugyi község az I. világháborúban November 17-én a Pest megyei Bugyi nagyközségben, a Nagy Háború Blog első világháborús műtermi portréfotó-kiállításával egy időben, a háború időszakát megjelenítő helytörténeti kamaratárlat nyílik, amellyel a település a nagy háborúban részt vett fiaira emlékezik. A tárlaton bemutatásra kerülő fényképekből most mi is közzé teszünk néhányat, miközben felidézzük a település első […]

Márton Áron, az első világháborús katona

A legtöbben Márton Áronra Erdély püspökeként emlékeznek. Pedig papi tanulmányainak megkezdése előtt harcolt a Doberdón, a román fronton és Dél-Tirolban is, sőt többször megsebesült. A későbbi püspök több kitüntetéssel, tartalékos hadnagyként fejezte be az I. világháborús szolgálatot.   Márton Áron életének e kevéssé ismert szakaszáról szerencsénkre a bécsi Hadilevéltár, valamint a budapesti Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményeiben […]

A kis csikó szerencséje

Kovács György háborús naplója – 25. rész Háborús mesemondónk hősei ezúttal az állatok: egy tűzvonalban született magyar kis csikó és a kicsinyét elvesztő orosz anya szamár. A mesebeli történet háttere ezúttal is a varázslatos Kirlibaba, ahol a támadásokban és ellentámadásokban az emberek mellett az állatok sorsa is a szerencsén múlik…     A kis csikó […]

Üzenet Szentgálra

Arcok a Nagy Háborúból 14. Frontra indulás előtt a család – ha tehette – meglátogatta a katonaruhát öltött férjet vagy fiút a kaszárnyában. Erről tanúskodik egy Veszprém vármegyei községből, Szentgálról bevonult katona feleségének írt lapja is.      Fáber Kovács Gábor a következőket írta haza Veszprémből: Kelt levelem e hó 13-án [1915. április 13.]Kedves feleségem, […]

A Ludovikáról a harctérre

Nagybaczoni Baló Benjámin huszár főhadnagy élete és halála 1914 augusztusában a 20 évesen tisztté avatott Nagybaczoni Baló Benjámin szinte azonnal a frontra került. A fiatal hadnagy, majd főhadnagy a debreceni 2. honvéd huszárezredben harcolva három év alatt legendás hírnévre tett szert. 23 évesen, 1917. augusztus 11-én Bukovinában azonban nem kerülhette el a rá kimért katonasorsot. […]

Ég a falu

Kovács György háborús naplója – 24. rész Háborús mesélőnk mai története elmélkedés a háború pusztításáról és a szenvedőkről. Gondolatait egy galíciai menekült családdal való találkozás ihlette.        Ég a falu. Agusztendorf 1917. december. 11. Miután elejétől kezdve egészen végezetéig küzdöttem a világháborúban, tehát megfordultam majd az összes frontokon: Szerbiától kezdve Orosz-, Román- és Olaszországban, […]

Rokonlátogatás Przemyślben

Egy betiltott lapszám vezércikke – Tábori Ujság, 1914.11.01. Az első ostromot követően, 1914 októberében ugyan megindult a vasúti közeledés az ideiglenesen felszabadult Przemyśl erődjébe, azonban az utazás rendkívül veszélyes volt a közelben tartózkodó orosz csapatok miatt. Ennek tudatában különösen érdekes és hősies tett az, amit negyvennégy kiskunhalasi civil vitt véghez száz évvel ezelőtt ezekben a […]

Legfrissebb hozzászólások

@Algorithmic Trading System // 2025.11.04. 21:11A hadigondozás szervezete az első világháború alatt

What’s the best **https://wiki-auer.art/index.php/Usuario:Justina19F** for beginners with no coding skills?

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.