Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 3. rész 1915. május 31-én keletkeznek a zászlóalj első veszteségei és ekkor ejtenek először olasz hadifoglyokat. Másnap támadásra készülve eddig soha sem tapasztalt körülmények között, éjszaka másszák meg a 2245 méter magas Krn hegységet. Hősünk részletesen beszámol az útról. Ma, [1915. május] 31-én nevezetes napunk […]
Feladó: Infant[erist] Soós Béla, 68 gy[alog]ez[red] II. marskomp[anie]. I. zug Szolnok Czím: Tek[intetes] Soós Dánielné, Adamecz Teréz részére, Tápió Györgye [1. pecséten:] Szolnok, 1915. ápr. 27. [2. pecséten:] Tápiógyörgye, 1915. ápr. 27. Édes anyám! tudatom ezen pár soraimban, hogy még csak ezen a héten vagyunk itthon. 1től kezdve minden pillanatban jön a […]
Vajon a háborúk során a fegyverektől, vagy a fellépő járványok hatására keletkeztek nagyobb emberveszteségek? Mi volt ezek aránya? S mi volt a helyzet az első világháborúban? Milyen fertőző megbetegedések pusztítottak ekkor a hadseregben és hogyan védekeztek ellenük? Mai posztunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ. Meglepő, de az első világháborút megelőző háborúk, hadjáratok embervesztesége sokkal […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 2. rész Az 1915. május 24-ei megérkezést követően az első éjszakát szakadó esőben az Isonzó partján sátorozva tölti a zászlóalj. Ezt követőn a Tolmeintől északra eső hegyóriások között vezénylik őket ide-oda, s mindeközben átesnek az olasz tűzkeresztségen. Ezután az eső mellett folyamatosan kapják a srapneltüzet is […]
A galíciai születésű Dziggiel József hadiútjáról alig tudunk valamit. Ő maga lengyel származású volt, ám magyar nőt vett feleségül, és gyermekei már magyarnak születtek. A családfő bevonulását követően valószínűleg nem sokkal hősi halált halt. Az utána maradt emlékeket unokája, Regényi Irén Mária küldte el nekünk. Dziggiel (Gyöngel) József 1876. november 15-én született a galíciai […]
Mai posztunkban a császári és királyi esztergomi 26. gyalogezred történetéről kapunk áttekintést. Megismerhetjük azt is, hogy milyen tervek készültek a nagy múltú ezred háborús emlékművének az elkészítésére és végül az miért nem valósult meg. 1867. január 9-én döntés született arról, hogy a császári és királyi 26. gyalogezredet ezentúl a Magyar Királyság területéről egészítik ki, […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 1. rész Új sorozat indul ma a blogon. Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója segítségével a nagyváradi 37/IV-es zászlóaljat kísérjük el az olasz frontra, a tolmeini hídfő körüli véres harcokba. A háború, ahogy azt egy katonaorvos látta! A háború kitörésekor dr. Kemény Gyula a nagyváradi 37-es közös […]
A Turistaság és alpinizmus 1918. november-decemberi számából:
Gépházunk még 2008-ban járt az egykori Somme-i harcok színhelyein, és nagyjából a blog indulása óta írta a következő posztot az ott szerzett élményeiről és tapasztalatairól. Érdekes megfigyeléseket tett, amiből még érdekesebb tanulságokat lehet levonni… Sose érdekelt különösebben az első világháború. A középiskolában teljesítettem a penzumot, de ennyi, egyebekben nem kifejezetten hozott lázba. Persze tudtam, […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 62. rész A viszontlátás Gergely kalandos hazaszökése végül sikerre vezet. Hat és fél hónap után újra találkozhat szeretteivel, s számba veheti a gazdaságát. A világot látott ember tapasztalatával állapítja meg: „Az egész karintiai tartományért nem cserélném el szülőfalum kicsiny határát.” [1915.] augusztus 26-án, reggel 8 óra volt, midőn beléptem […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet