Az esztergomi első világháborús hadifogolytábor temetői

Az Esztergom közelében fekvő Kis Strázsa-hegy környéke napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, kedvelt kirándulóhely. 1914-1918 között itt működött az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora.        Orosz hadifoglyok az Esztergom melletti Kenyérmezőn A világháború kezdetén a csődbe ment üveggyár épületeiből kialakított, 1000 fő befogadására képes gyakorlótáborban a frontra induló katonák kiképzése folyt. Mellettük kapott […]

„Az árokban embermagasságnyira feküsznek a hullák…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 24. rész Az 1915. október 18-án kezdődő 3. isonzói csata Tolmein környékén is véres összecsapásokat eredményez, amelyek ezredorvosunk zászlóalját is súlyosan érintik. A Vodil oldalában elveszett állást a 37-esek menetszázadának kell visszafoglalnia…   A Tolmein-Mrzli Vrh közötti nagy olasz támadások1915. október 20–31. Már [1915. október] 18-án […]

A háborús vereség miatt elmaradt budapesti olimpia

Az elmúlt napokban sportszeretők milliói figyelték a sportolók küzdelmeit a Londonban zajló XXX. nyári olimpián. 1914-ben Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát, amit a háborúval együtt elveszített…   A magyarok mindig híresek voltak a sport szeretetéről, a nemes küzdelmekről és már 1895-ben megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). Magyarország az 1912-es stockholmi olimpián már […]

„nagy viaskodás Doljénál”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 23. rész 1915. szeptember 29-én Doljénál elveszik az állás. A támadások és ellentámadások közben Pizle Péter közlegény tragédiája tárul elénk. Az Isonzó vészesen megárad, az emberek a vízben állnak. A doljei harcokról Kemény doktor barátja, Hary József is részletesen beszámolt a visszaemlékezésében. Ma, [1915. szeptember] 29-én, […]

Bauer Rudolf, az olimpiai bajnok atléta és a „lovagias magyar tiszt”

Bauer Rudolf (1879-1932) Magyarország első atlétikai olimpiai bajnoka volt diszkoszvetésben. Akkor szokatlan, új dobótechnikája forradalmasította a sportágat. Olimpikonunk nem csak a nemzetközi sportversenyeken, hanem az első világháború harcterein is helyt állt. A róla szóló posztot Dinyés László írta. Bauer 21 évesen lett olimpiai bajnok. Ekkor legalább 5 éves sportpályafutás állt már mögötte. Ő is, mint […]

„Dolgozzatok! Dolgozzatok!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 22. rész Az 1915. szeptember végi szabadságolások doktorunkat áttekintésre késztetik. A veszteségek számba vétele után megismerhetjük a „kaderről” kialakult lesújtó véleményét is. A tolmeini híd felrobbantásának saját kudarca épp úgy derültségre fakasztja, ahogy az olaszok elfogott parancsa… A zászlóaljban megkezdődtek a szabadságolások. Első sorban azok mennek, […]

Egy szegedi magasugró olimpikon a harctéren

Nagyon hosszú azoknak az eredményes sportolóknak a névsora, akik az első világháború idején a harctereken küzdöttek. Többen közülük hősi halált haltak. A fronton harcolt néhány olimpikon is, például a szegedi születésű kiváló atléta, dr. Gönczy Lajos. Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. […]

„fogoly és őr boldogan ismertek egymásra”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 21. rész Egy hajnali támadás története, az álmukban elfogott olaszok, s az egymásra ismerő cigány baka és olasz hadifogoly esete. Néhány érdekes epizód a mai részből. Kemény doktor zászlóalja 1915 szeptemberének közepén Tolmeinben pihen, de az életük ekkor sem egyhangú… Schmued őrnagyunk elment a zászlóaljtól. Jelenleg […]

A szegedi 46. közös gyalogezred koleratemetője Tizsényben

Az egykori Csongrád és Torontál vármegye sok fia alussza ma is örök álmát a felvidéki Tizsény katonatemetőjében. 1914 szeptemberének végén súlyos kolerajárvány tört ki a Kárpátok mögé időlegesen visszavonuló osztrák–magyar hadseregben. A szegedi 46-osok sorait is alaposan megtépázta a megbetegedés. Tizsény faluban fertőzőtábort állított fel az ezred, kolerában elhunyt hősi halottait pedig a község polgári […]

„Ebben benne van az egész háború”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 20. rész A zászlóalj 1915 augusztusának végén újra Doljénál kerül állásba. Ma olvashatunk a szegedi 46-osok vállalkozása során egymást súlyosan megsebesítő, s később a hordágyon egymás mellett fekvő magyar káplár és olasz alpini esetéről, valamint a hősi halált szenvedő nádudvari Jakab Andrásról, akinek a notesze orvosunkat […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel