„Érdemes volt-e hazajönni?”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula palesztinai naplójáról 2025. március 10-én mutattuk be a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatunk 8. darabját: Végjáték a Sivatagban ‒ Dr. Kemény Gyula palesztinai naplóját. A patinás Andrássy úti épület hangulatos konferenciaterme teljesen megtelt a rendezvényünkre. Sorozatunk nemrég bemutatott előző kötete, dr. Kemény Gyula isonzói naplója után megjelent […]

„Ellent fog-e állani Travnik vagy sem…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 6. rész 1878. augusztus 9-én hősünkre a megfeszített menet után egy rövid pihenő vár. Megismerkedhetünk a jajcai harcok során egy tiszt különös halálának a történetével, illetve azzal is, hogy milyen különleges ajándékot kapott a württembergi herceg a bosnyákoktól a csatát követően. Az okkupáció folytatódik, a következő cél […]

„Rettenetes pusztítást tettek a bosnyákok közöttök”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 5. rész 1878. augusztus 7-én hősünk éppen Sitnicában táborozik, amikor érkezik a hír, hogy Vilmos württembergi herceg altábornagy csapatát megtámadták Jajca előtt. Az egész dandár felkerekedik, hogy az altábornagy alakulatainak a segítségére siessen. Megkapjuk az első csataleírást és megismerkedhetünk a kegyetlen bosnyák harcmodorral is. 1878. augusztus 7. […]

Végjáték a sivatagban

Könyvbemutató Megjelent a Nagy Háború Könyvek sorozatunk sokak által várt, igazi különlegességnek tekinthető nyolcadik kötete: Végjáték a sivatagban – Dr. Kemény Gyula palesztinai naplója. A könyvet 2025. március 10-én, hétfőn 18 órakor mutatjuk be a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben (1062 Budapest, Andrássy út 62.). Részletek az alábbi meghívón. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

„Micsoda híres név lett azóta az Isonzó!”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula isonzói naplójáról 2025. február 27-én mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében Nagy Háború Könyvek sorozatunk 7. darabját: Ezredorvos a tűzvonalban ‒ Dr. Kemény Gyula isonzói naplóját. A levéltári palota kiállító- és konferenciaterme újra színültig megtelt a rendezvényre. A sorozat előző kötete, dr. Kemény Gyula szerbiai […]

„Az első hadifoglyok…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 4. rész 1878. augusztus 4-én Banja Lukában kiderül, hogy a helyi lakosság nem annyira barátságos, mint ahogy azt hősünk korábban tapasztalta. Részletes leírást kapunk a török pénzérmékről és a saját pénz használatának a nehézségéről. Az ezred zenekarának a játéka előcsalja a szép hölgyeket, akikről szintén részletes ismertetést […]

„Hallatlan felfordult világ…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 3. rész Hősünk útja Prijedorba vezet. Itt részletesen beszámol a helyiek népviseletéről és viselkedéséről. A marsolás azonban nem áll meg, el kell jutniuk Banja Lukába. A menetelés nem lesz viszontagságoktól mentes. A városba érve vásárlásba kezdenek… 1878. augusztus 1. Tovább masíroztunk, Pridoron keresztül vezetett utunk. Pridor egy […]

Ezredorvos a tűzvonalban

Könyvbemutató 2024 végén megjelent a Nagy Háború Könyvek sorozatunk hetedik kötete: Ezredorvos a tűzvonalban – Dr. Kemény Gyula isonzói naplója. A könyvet 2025. február 27-én, csütörtökön 17 órakor mutatjuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában. Részletek az alábbi meghívón. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Subik Károly, a vitézségért kitüntetett egri pap

Subik Károly életét keretbe foglalta a két világháború, melyek során tábori lelkészként teljesített szolgálatot. Mindkettő sorsfordító volt számára. Még fiatal papként a Nagy Háború lövészárkaiban szerzett érdemeket. Subik „nagy napja” 1916 decemberében jött el a Sasfészek nevű támaszponton. A háborút követően rövid időn belül magas pozíciókba jutott az Egri Főegyházmegyében, ennek alapját a képességei mellett […]

„Talán nem is fogunk itt e vad országba embert sem látni”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 2. rész Hősünk alakulata Kostajnicát elhagyva tovább masírozik Prijedor irányába. A menetelés megterhelő, napközben a hőség szinte elviselhetetlen volt, a víz felmelegedett a kulacsokban, sokakat a napszúrás fenyegetett. Éjszaka pedig olyan viharok tomboltak, hogy szinte elmosta a sátrakat. Mintha maga a természet is szembeszállt volna a megszálló […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.

@Stencinger Norbert // 2025.06.01. 12:06„Kihűlt pokolban”

Kedves Levente! Igen, Dr. Nyáry Miklós fényképekkel illusztrálva írt az útról "Zarándok-út a Monte San Michelére" címmel az 1-es honvédek emlékalbumában. Egy, 1936-ban szintén a Monte San Michelén tett látogatásról olvashatunk megható sorokat a 17-esek emlékalbumában "20. év után" címmel.